Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?

Érdekességek2019. szeptember 04.

Fotó: 123rf.comNem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.

 

A kullancsot minél előbb távolítsuk el!
A patikában kapható kullancseltávolítóval bárki eltávolíthatja a kullancsot, a lényeg, hogy ezt minél előbb megtegye, a fertőzésveszély ugyanis annál nagyobb, minél tovább marad az élősködő a bőrben. Kenegetés, csavargatás nélkül fogjuk meg a szájszerve mögötti részen, és húzzuk ki. Ne aggódjunk, ha a feje beszakad, pár nap múlva magától kiesik.

Szokatlan tünetek a csípés utáni napokban
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) ritkább, ám ez ellen létezik védőoltás. A Lyme-kórt baktérium okozza, így jelenleg védőoltással nem, csak megelőzéssel, illetve a kullancs mielőbbi eltávolításával tudunk védekezni ellene. Nem mindegyik kullancs fertőzött, tehát nem minden esetben kell betegségtől tartani egy csípést követően. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Láz
Ha a csípést követő napokban-egy héten belül láz jelentkezik, akkor annak oka lehet a csípés miatt helyi elfertőződés, vagy súlyosabb esetben kullancs-encephalitis. Láz esetén tehát mindenképp orvoshoz kell fordulni. Kullancs-encephalitis esetén a láz kezdetben jellemzően enyhe, majd pár nap múlva kiugróan magas lesz, mellé erős fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik. Sokan aggódnak, ha a csípést követő napokban légúti tüneteik jelentkeznek, ez azonban nem jellemző egyik, kullancsok által terjesztett betegségre sem.


Céltáblára emlékeztető bőrpír
A Lyme-kór nem jár lázzal, ellenben jellegzetes bőrtünetet okoz. Fontos tudni, hogy ez nemcsak a csípés körül, hanem a testen bárhol megjelenhet, egy vagy több, méretes, – 5cm-nél nagyobb –  sokszor céltáblára emlékeztető bőrpír (erythema migrans) formájában. Ez semmilyen egyéb tünettel nem jár és hosszabb időn – napokon, heteken át is – megmarad. Ha a kiütés, bőrpír viszket és néhány napon belül elmúlik, akkor vélhetően allergiás reakcióval, vagy egyéb rovar csípésével volt dolgunk. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem jelentkezik bőrtünet, ilyen esetben egy-két ízület tartós, más okkal nem magyarázható gyulladása esetén gyanakodhatunk Lyme-kórra, ám ez valóban ritkaság, az esetek döntő többségében a Lyme-folt jelzi a betegséget.

Amíg bőrtünet van, a kezelés hatásos lesz
Mivel a csípését nem érezzük és a kullancs pár nap után leválik a bőrről, előfordulhat, hogy nem is tudunk a kullancscsípésről, csak a Lyme-folt jelentkezésekor szerzünk róla tudomást. Dr. Kádár János elmondta, hogy ne aggódjunk, ha ekkor orvoshoz fordulunk, az időben megkezdett kezelés mindenképpen teljes körűen, maradéktalanul hatásos. „A Lyme-folt jelenléte esetén még időben vagyunk, általában egyszeri, 3-4 hetes antibiotikumos kezelésről van szó. A kezelés még akkor is hatásos lehet, ha a csípést követő egy éven belül kerül sor rá, ám a késve kezdett terápia az eseteknek csak egy részében sikeres.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.