Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Migrénre Botox? Beválhat!

Érdekességek2024. február 08.

A klasszikus „migrénesek” pontosan tudják, milyen nagy megkönnyebbülés lehet megtalálni a hatásos szert a kínzó fejfájásos rohamok ellen. De mihez kezdhetnek azok, akiknél nem váltak be a rendelt gyógyszerek vagy a mellékhatásaikkal nehéz megküzdeni? Dr. Simon Márta, a FájdalomKözpont neurológusa, fejfájás specialista az ilyen esetekben alkalmazható Botox-kezelésre hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA migrén komplex kezelést igényel

A migrénes fejfájás kezelése nem egyszerű feladat, a hatékony és biztonságos terápia kiválasztását érdemes szakorvosra bízni – a nem megfelelő indikációval beszedett, nagyobb mennyiségű fájdalomcsillapító ugyanis fejfájást generálhat, vagyis a beteg tulajdonképpen ördögi körbe kerül.

A migrénes rohamok lehetnek enyhék, de akár a súlyos szintet is elérhetik, és éppen a súlyosság az, ami meghatározhatja, milyen gyógyszert érdemes bevetni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamra egyaránt vonatkoznak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál több nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.

A rohamok kezelése mellett megelőző kezelés is javasolt lehet, ha havi 3-4 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben folyamatosan kell szedni az adott gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Megelőző szer lehet például antidepresszáns, bizonyos epilepszia ellenes gyógyszerek, a kardiológiai gyógyszerek közül pedig a bétablokkolók – megfelelő orvosi felügyelet mellett.

A gyógyszeres migrénkezelésen túl fontos az életmódbeli szabályok betartása is, amennyiben a páciens be tud azonosítani bármilyen ételt, italt vagy akár tevékenységet, ami rohamot provokál. Ilyenkor az adott dolgot (például az alkoholt, a koffeint, a csokoládét, egyes fűszereket, a túl intenzív fizikai tevékenységet, bizonyos illatszereket vagy tisztítószereket, a stresszes túlterhelést) meg kell próbálni elhagyni vagy valamivel helyettesíteni.


Mi történik, ha nem válik be a rendelt gyógyszer?

Krónikus migrénről akkor lehet beszélni, ha több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előfordul fejfájás, és ezekből legalább 8 nap migrénes jellegű. A vizsgálatok tanulsága szerint ilyen eseteknél a leghatékonyabb a Botox-kezelés, az eredménye ugyanis jelentősen kevesebb roham, illetve azok enyhülése. (Azoknál a pácienseknél, akik havonta kevesebb mint 15 fejfájásos periódusról számoltak be a vizsgálatokban, azaz epizodikus migrénesek voltak, nem volt szignifikáns az esetszámok csökkenése.)

Hogyan hat a Botox migrén esetén?

A Botox-kezelések hatásának alapja az exotoxin nevű anyag ingerületátvitelt gátló mechanizmusa, ami ilyen módon korlátozza az izmok összehúzódását. A krónikus migrénnél alkalmazott injekciós kezelés célja, hogy csökkentse a homlokizmok tónusát, ugyanis a görcsös, feszült izomtónus gyakori kiváltója a rohamoknak. (Van ajánlás a trigeminus és occipitalis neuralgia Botox-szal való kezelésére is, de ebben az esetben más a protokoll és a dózis is.)

A vizsgálatok alapján krónikus migrén esetén alkalmazott Botox-injekcióknál két hónapon belül bekövetkező állapotjavulás és ennek következtében életminőség-emelkedés várható. A tartós hatás érdekében 12 hetente javasolt a kezelések ismétlése, amely során a nyak, illetve a fej területén 7 különböző helyre kell injekciós formában bejuttatni a hatóanyagot. Az irányelvek azt javasolják, hogy az injekciók beadását a technikában jártas orvos végezze, hogy a nem előírásszerű beadás miatti esetleges mellékhatások kivédhetők legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.