Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért vagyok már megint náthás?

Érdekességek2019. november 03.

Ősztől tavaszig mintha állandóan náthás tünetei lennének, úgy érzi, ki sem gyógyult az egyik megfázásból, máris itt a másik? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondott néhány lehetséges kiváltó okot, amely meghúzódhat a gyakori megbetegedések hátterében.

Fotó: 123rf.comKeveset alszom?

Egy korábbi, a Sleep tudományos folyóiratban közölt kutatás is alátámasztotta, hogy a kevés alvásnak egészségünk látja kárát. A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg. 

„Az elegendő alvásidő mellett az alvás minőségére is fontos ügyelni. Hiába alszik valaki hét órát, ha közben többször felébred, nem lesz kipihent. Ha rendszeresen fáradtan, fejfájással, kiszáradt torokkal ébred reggel, előfordulhat, hogy horkol vagy alvási apnoéban szenved. Ezt fontos kivizsgáltatni és kezeltetni, mert szövődményként a gyakoribb megfázások mellett más, krónikus betegségek is jelentkezhetnek.”

Nem figyelek a hidratálásra?

Ha kevés folyadékot fogyasztunk napközben, az az egész szervezetünkre hatással van. A kontaktlencsét viselőknek például a szemük is könnyebben kiszárad, de a bőr rugalmassága is tükrözi, hogy ittunk eleget a nap folyamán. Az orrnyálkahártya is jelzi, ha kevés folyadékot fogyasztunk: könnyebben kiszárad. Ha emellett még a lakás levegője is száraz, akkor a helyzet tovább romlik. Megfelelő nedvesség hiányában az orrnyálkahártya nem tudja ellátni védő funkcióját, sérülékenyebbé válik, mi pedig gyakrabban leszünk emiatt betegek. Ezt elkerülendő igyunk eleget és párásítsunk, ha száraz a belső levegő.


Reflux betegségem van?

A gyomorégés, a szegycsont körüli területen jelentkező égő érzés a reflux tipikus tünete, ám kevesen tudják, hogy a betegség légúti tüneteket is okozhat. A gyomorsav eljuthat egészen a garatig, az érzékeny nyálkahártyát ezen a területen is irritálja. Jellegzetes tünet, ha reggel torokfájással ébredünk, de akár krónikus orrmelléküreg-gyulladást is előidézhet.

Fotó: 123rf.com

Alacsony a D-vitamin szintem?

A vas, cink és C-vitamin mellett a D-vitamin támogatja az immunrendszert a légúti betegségek megelőzésében. A D-vitamin ajánlott napi mennyisége 18 év alattiak számára 1000NE, 18 év felett 2000NE. Vérvizsgálattal lehetőség van pontosan meghatározni a személyre szabott dózist, melynek kezdő adagja – hiányállapot esetén – lehet ennél magasabb is.

Fel nem ismert allergiám van?

A lakáson belüli allergének ezekben a hónapokban okoznak tüneteket. Háziállatok szőre, poratka a leggyakoribb kiváltó ok, de gyakori náthás légúti tünetekért a penészgomba is felelős lehet.

„A fel nem ismert allergia egyrészt összekeverhető a náthás tünetekkel. Ha a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás heteken át nem múlik, érdemes ezt a lehetőséget is vizsgálni. Másrészt a kezeletlen allergia állandó gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, ami miatt még fogékonyabbá válunk a fertőzésekre. Ilyen esetben az allergia kezelésével csökkenteni lehet a légút betegségek gyakoriságát is.”


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.