Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem múlik a fejfájásom? Ételintolerancia is okozhatja?

Érdekességek2026. február 02.

Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.

Fejfájással gasztroenterológushoz?

A tartós fejfájás oka lehet neurológiai, hormonális probléma, de okozhatja ízületi elváltozás, vagy a váll-nyaki területen elhelyezkedő izmok merevsége, sőt a stressz is. A nemzetközi szakirodalmi adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek emésztőszervi panaszaik is vannak. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes arra is gondolni, hogy a fejfájás hátterében valamilyen gyomor- és bélrendszeri probléma áll.


Betegségek a fejfájással járó gyomor-bélrendszeri tünetek hátterében

A betegek tehát nem ok nélkül vélik úgy, hogy az elhúzódó fejfájásukon az étkezési szokásaik megváltoztatásával is segíthetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen betegség áll a fejfájás hátterében, ezek ugyanis eltérő diétát igényelnek. Ha valakinél a fejfájás mellett hasi panaszok – fájdalom, puffadás, hasmenés - is jelen vannak, akkor ezt okozhatja például cöliákia (lisztérzékenység), irritábilisbél-szindróma, Crohn-betegség és hisztaminintolerancia is. Ezek a betegségek eltérő diétát igényelnek, tehát a kiváltó októl függően valakinél a gluténmentes, alacsony FOODMAP (rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok kerülése) vagy az alacsony-hisztamin tartalmú étrend fogja meghozni a várt javulást.

Ne a diéta legyen az első lépés!

A különböző betegségek tehát eltérő kezelést igényelnek és habár a felsorolt kórképek mindegyikénél kiemelten fontos a diéta a tünetmentesség eléréséhez, dr. Sárdi Krisztina senkinek sem tanácsolja, hogy diagnózis nélkül kezdjen étrendi változtatásokat bevezetni. Ha valaki hónapok óta gluténmentesen étkezik, de a panaszai mégsem múlnak, akkor álnegatív eredményt kaphatunk, mivel a szervezetében ez idő alatt már lecsökkent a cöliákiát mutató ellenanyag termelése. Diagnózis nélkül diétát kezdeni azonban nem csak emiatt nem javasolt. Ezek az étrendek teljesen eltérőek, az egyikben csak a glutént nem lehet fogyasztani, a low FODMAP esetében a glutén mellett kerülendők a ma népszerű édesítőszerek, a cukoralkoholok is, és csak laktózmentes, vagy növényi tejtermékek fogyaszthatók. Javulást pedig csak abban az esetben fogunk tapasztalni, ha pontosan tartjuk a diétát.

Amikor az alacsony-hisztamintartalmú étrend segít

Alacsony-hisztamintartalmú étrend esetén meg kell tanulnunk, hogy milyen ételek tartalmaznak nagy mennyiségben hisztamint és azokat kell elkerülnünk. Gyanúra ad okot, ha a töltött káposztától kipirul az arcunk, a diós süteménytől, csokoládétól, érlelt sajtoktól fáj a fejünk, kávé, bor vagy pezsgő után orrfolyás, bőrviszketés lép fel. A felsorolt tüneteket hisztamin intolerancia okozhatja, mely kilégzéses teszttel vizsgálható és alacsony-hisztamintartalmú étrenddel kezelhető. Szükség esetén enzimpótlásra - DAO-enzim - is van lehetőség, tabletta formájában. A diéta hatására egy hónap alatt észrevehető javulás szokott bekövetkezni. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.