Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem elég a napfény ereje?

Érdekességek2021. július 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.

Amiknek a hatását növeli a D vitamin – és amiket a hiánya okoz

A D-vitamin számos egyéb tápanyag és nyomelem felszívódásához járul hozzá. Ilyen például a már fentebb is említett kalcium (mely a normál csontszerkezet mellett a vér egészségének fenntartásáért is felel), valamint a foszfor. Az immunrendszerbe kerülve aktiválja az ún. T-limfocita sejteket is, melyek szervezetünk legfőbb bástyái a kórokozókkal szemben.
 
A D-vitamin hiánya rengeteg problémáért, így többek között a puha koponyacsontokért, az elgörbült alsó végtagokért, vagyis az O-lábért, a fokozott csonttörési hajlamért, a sápadt bőrért a mozgáskoordináció fejlődésének vagy a fogzásnak a késéséért, valamint a gyakori légúti fertőzésekért felelős.

Vitaminpótlás: nyáron se hanyagoljuk el!

Legyen szó tehát a leghidegebb, szürke téli napokról vagy a forró nyári napsütésről, a D-vitamin pótlására mindig szükségünk van. Hiányát a vegetarianizmustól a várandósságig, vagy az állandósult éjszakai műszakig sok minden okozhatja; eredménye azonban sok esetben egy komoly betegség. Ezért a megelőzéshez mindenképp érdemes változatos, halakban vagy más, természetes D-vitaminokban gazdag étrendet kialakítanunk. Vagy ha más nem, vegyünk készen vitaminkészítmény formájában! A napfény ugyanis a nyári időszak nagyszerű ajándéka, ám korántsem mindenható.

Szervezetünknek pedig minden évszakban szüksége van a gondoskodásra – figyeljünk rá nyáron is!
 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.