Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem elég a napfény ereje?

Érdekességek2021. július 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.

Amiknek a hatását növeli a D vitamin – és amiket a hiánya okoz

A D-vitamin számos egyéb tápanyag és nyomelem felszívódásához járul hozzá. Ilyen például a már fentebb is említett kalcium (mely a normál csontszerkezet mellett a vér egészségének fenntartásáért is felel), valamint a foszfor. Az immunrendszerbe kerülve aktiválja az ún. T-limfocita sejteket is, melyek szervezetünk legfőbb bástyái a kórokozókkal szemben.
 
A D-vitamin hiánya rengeteg problémáért, így többek között a puha koponyacsontokért, az elgörbült alsó végtagokért, vagyis az O-lábért, a fokozott csonttörési hajlamért, a sápadt bőrért a mozgáskoordináció fejlődésének vagy a fogzásnak a késéséért, valamint a gyakori légúti fertőzésekért felelős.

Vitaminpótlás: nyáron se hanyagoljuk el!

Legyen szó tehát a leghidegebb, szürke téli napokról vagy a forró nyári napsütésről, a D-vitamin pótlására mindig szükségünk van. Hiányát a vegetarianizmustól a várandósságig, vagy az állandósult éjszakai műszakig sok minden okozhatja; eredménye azonban sok esetben egy komoly betegség. Ezért a megelőzéshez mindenképp érdemes változatos, halakban vagy más, természetes D-vitaminokban gazdag étrendet kialakítanunk. Vagy ha más nem, vegyünk készen vitaminkészítmény formájában! A napfény ugyanis a nyári időszak nagyszerű ajándéka, ám korántsem mindenható.

Szervezetünknek pedig minden évszakban szüksége van a gondoskodásra – figyeljünk rá nyáron is!
 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).

Gyógyszerformák - Oldatok, szirupok, tinktúrák

2026. október 09.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

A fizikai oldódás mindig visszafordítható. A befõttekben oldott szalicil a hõmérséklet- változás hatására bizonyos idõ után nagyon szép kristályok formájában kiválik. Hasonlóan van ez a gyógyszeres oldatokkal is. Éppen ezért meghatározott hõmérsékleten és csak a megadott ideig tarthatók el, illetve használhatók fel.

A gyógyszeres oldatok hatóanyagai gyakran keserûek, rossz, kellemetlen ízûek. Ilyenkor a bevétel megkönnyítésére különbözõ édes, cukros ízesítést alkalmazunk. A bevételre szánt vízzel, gyógyszeres oldattal vagy gyümölcslével készült tömény cukoroldatokat szirupoknak nevezzük. A cukor- és szesztartalmú vizes oldatokat elixíreknek nevezzük. A szirupok cukortartalmuk miatt romlékonyak, hajlamosak penészedésre, gombásodásra. A gyógyszeres szirupok hûvös helyen, többnyire fénytõl védve tartandók és szigorúan csak a megadott ideig használhatók fel. A szirupokat és az elixíreket cukortartalmuk miatt cukorbetegek nem kaphatják.