Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért jó sok dinnyét enni?

Érdekességek2021. augusztus 13.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egyrészt azért jó a sok dinnye, mert finom. Aztán meg mert sok benne a folyadék, ami nyári melegben igen jól jön. De ott von még a sok vitamin és ásványi anyag is benne. De azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a parlagfűre érzékenyeknél a görögdinnye fogyasztása is kiválthat panaszokat.

A legédesebb tökféle

A görögdinnye az igen fajgazdag tökfélék családjába tartozó Citrullus nemzetség kiemelkedően fontos tagja. Őshazájának Indiát tekintik, innen terjedt el használata és vált ismertté termesztése Ázsiában, Afrikában és Európában. Termesztésével több mint 3500 éve foglalkoznak. Európába a 16. században juttatták el, Magyarországon a 17–18. században vették kultúrába.

Vitamin- és ásványianyag-forrás

A görögdinnye táplálkozási jelentőségét elsősorban magas (10% körüli) cukortartalma adja, és miután rendszerint nagy mennyiségben fogyasztunk belőle, fontos vitamin- (B1, B2, C, folsav) és ásványi anyag (jelentősebbek a foszfor-, kálium- és vassók) forrásként is figyelmet érdemel. Magvai zsíros olajokban (40-50%) és fehérjékben (30% körül) gazdagok.


A fotó illusztráció: pixabay.com

Vesetisztító, vizelethajtó

Népi gyógyászatunkban a görögdinnye termésének belét, magját és héját egyaránt használják, részben a humángyógyászatban, részben pedig állatbetegségek kezelésére. Gyümölcsének fogyasztása ismerten vizelethajtó, vesetisztító hatású és e célból használják magvait is. A megszárított magvakat emberek vagy állatok ,,vizelési nehézségénél’’ önmagában vagy cseresznyeszárral és petrezselyemmaggal együtt gyógyteának elkészítve adják. Termésének szárított héjából egyes vidékeken lázcsillapító hatásúnak vélt teát készítenek.

Dr. Babulka Péter


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.