Miért jó hatású tavasszal böjtölni?
Érdekességek2023. március 18.
A húsvét és az azt megelőző negyven napos nagyböjt a keresztény kultúrkör egyik legfontosabb ünnepköre, de a tavasz beköszöntét ünneplő szertartásokat, illetve a tavaszváró tisztító böjtöt más vallási hagyományok is kiemelten kezelik. Fontos-e a böjt ősi hagyománya, és milyen előnyei lehetnek a mai ember számára?
Megtisztulás – a természettel összhangban
Nem kell ahhoz semmilyen vallás követőjének lennünk, hogy felismerjük a böjt, vagyis az időről időre történő tudatos megtisztulás előnyeit. Testünk intelligens szerkezet, ugyanúgy szüksége van a folyamatos karbantartásra és tisztításra, mint bármely élettelen gépnek ahhoz, hogy a lehető legtovább és legjobban működni tudjon. Ehhez nemcsak az a fontos, hogy jó minőségű étellel tápláljuk és megfelelő mozgással aktív, fiatalos állapotban tartsuk, hanem az is, hogy évente egyszer-kétszer alaposabban kitakarítsuk. Ennek egyik legmegfelelőbb időpontja a tavasz beköszönte, amikor a természettel összhangban tehetjük meg mindezt. Nem véletlen, hogy számos vallási irányzat időzíti ilyenkorra a tisztító rítusait.
A húsvét üzenete: testi-lelki megújulás
A nyugati keresztény hagyományban a nagyböjt (quadragesima) a húsvétra felkészítő negyven napos böjti időszak, mely hamvazószerdán veszi kezdetét. A keresztények a böjttel Jézus Krisztus negyven napig tartó böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeznek. A nagyböjt utolsó hetét tartják a legfontosabbnak, mely a virágvasárnappal kezdődik (Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe).
Az ünnep legfontosabb mögöttes tartalma a lelki megtisztulás, amit a fizikai test böjttel való megtisztítása remekül elősegít. A keresztény hagyomány szerint Jézust nagypénteken keresztre feszítették, majd miután a sírba helyezték, a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Áldozatát az emberiség bűneinek megváltásaként, eltörléseként értelmezzük, feltámadása pedig az ember halál feletti győzelmét szimbolizálja.
Pogány tavaszköszöntő rítusok: az új élet ünnepe
A húsvét, lévén a Hold fázisai alapján változó mozgó ünnep, gyakran egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott vagy azokhoz kapcsolódó termékenységi ünnepekkel is. A kereszténység gyakran erőszakos terjesztése következtében az ősi pogány szokásrend szép lassan megszűnt ugyan, de jó néhány mágikus vagy babonás rítus továbbélve mára teljesen beépült a keresztény ünnepi rendbe. Például a piros tojás, amely nélkül már elképzelhetetlen számunkra a húsvét, eredetileg a pogány termékenységi ünnepek, szokások egyik fontos kelléke volt.
A pogány tavaszünnepek középpontjában szintén a megújulás, az újjászületés volt - a természettel összhangban az élet, a fény halál, sötétség és negativitás felett aratott győzelmét ünnepelték. Ezek továbbéléseként a mai wicca, illetve újkori boszorkány hagyományok és más, ciklikus istennő vallások is az új születését, a termékenységet ünneplik a tavasz beköszöntével. Az ünnep számos hagyományban a közösségi magvetés rítusát is tartalmazza: jelképes formában a közösség (kör, coven, stb.) minden tagja elveti az új ciklus magjait, új ötleteit, terveit, vágyait, melynek megvalósulását az új ciklusban reméli.
Ekádasi: megtisztulás a bűnöktől
A védikus irányzatok is kiemelten fontosnak tartják a rendszeres böjtöt, így arra gyakrabban sort kerítenek, mint a keresztények, ahol az évi két nagyobb böjt szokásos. A hinduizmus egyik legfontosabb böjtje az ekádasi, amely minden hónap sötét, illetve világos felének tizenegyedik napja. Különösen alkalmasnak tartják arra, hogy ezeken a napokon mindenféle bűnt megsemmisítsenek, azoktól és negatív hatásaitól (karma) megtisztuljanak, ami messzemenően egybecseng a húsvét üzenetével. Ezeken a különleges napokon a legelszántabb hívők tartózkodnak minden ételtől és italtól, de minimálisan a gabonaféléktől és a hüvelyesektől. Akinek ez elsőre túl soknak tűnik, az napi egy étkezésre, leginkább egy kora délutáni vacsorára korlátozza ilyenkor a táplálkozást, mely a következőkből állhat: föld alatt termett gyökerek, gyümölcs, víz, tejtermékek, diófélék, főzelékek (kivéve gomba).
A böjt fizikai hatásai
Amikor hosszabb időre tartózkodunk a táplálékfelvételtől, megengedjük szervezetünknek, hogy kizárólag a tisztulással, a feleslegessé vált lomok kitakarításával foglalkozzon. A felesleges kilók, zsírpárnák és méreganyagok távozásával a test megkönnyebbül, energikusabbá válik, úgy érezzük, új erőre kapunk, telítődünk életenergiával.
Ez együtt jár az étvágy normalizálódásával, vagyis képesek leszünk újra figyelembe venni testünk kifinomult jelzéseit és annak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot magunkhoz venni.
A víz- és cukorháztartás, illetve az emésztés és kiválasztás finom egyensúlya is újra helyreáll, megszűnik a puffadás, teltségérzet, savasodás, illetve az egyéb emésztési és kiválasztási problémák.
A bőrünk megszépül, bársonyossá, finom puhává válik, az arcbőr és a tekintet kitisztul, az érzékelés minden érzékszerv esetében finomodik.
Lelki nagytakarítás – a megbocsátás megtisztító ereje
Az emberi lény összetett fizikai, lelki és szellemi létező, így a megtisztulás aktusa nemcsak fizikai, hanem finomabb szinteken is hat. A böjt idején gyakoribbak a hangulatváltozások, érzékenyebbé válunk saját belső világunk változásaira és a külvilág hatásaira egyaránt. Gyakran a távozó méreganyagokkal együtt régóta dédelgetett sérelmeinket is elengedjük tudattalanul, ami fejfájásban vagy látszólag ok nélküli sírásban is kifejezésre juthat.
Kevésbé megterhelő egy ilyen alapos testi-lelki lomtalanítás, ha lelkiekben is felkészülünk a böjtre, végiggondoljuk, melyek azok a régi sérelmek, hiedelmek, eszmék, amelyeket már feleslegesen őrizgetünk – ezektől most könnyedén búcsút vehetünk. Tekintsük át azokat a kapcsolatainkat, amelyekben sérüléseket szereztünk, vagy mi okoztunk sebeket másnak, és próbáljunk meg a másik félnek és magunknak is maradéktalanul megbocsátani. A megbocsátás aktusának folyamatos és kitartó gyakorlása rendkívüli tisztító erővel bír és nagyon gyorsan pozitív irányba kormányozza életünk bármely kevéssé jól működő részét.
forrás: Harmonet.hu
