Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?

Érdekességek2018. augusztus 26.

Javában tart a szünidő, az iskolások mellett a bölcsődés, óvodás korú gyerekek is több időt töltenek otthon vagy a nagyszülőknél. Használjuk ki ezt az időt, és vezessük be őket a házimunka rejtelmeibe!

A házimunka a boldog felnőttkor záloga?

Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.

Türelemre szükségünk lesz

A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra,  vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.

Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.

Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.


2-3 évesek

Ebben az életkorban még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére gondoljunk csak, mint például a játékok elpakolása, esetleg az ágy bevetése. Teregetésnél az ilyen korú kisgyerek segíthet adogatni, kirázni a ruhákat, vagy a takarításnál nedves ronggyal letörölni az alsó polcokat. Étkezésnél tegyük az asztalra a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és tanítsuk meg neki, melyiket hova, melyik oldalra kell tenni. Az óvodában az önálló öltözködés tudományára is szükség lesz, ezt is gyakoroljuk vele.

4-5 évesek

Az ebben az életkorban lévő kisóvodás többnyire már önállóan öltözik, beveti az ágyát, megteríti az asztalt, és elpakol maga után. A kicsik szívesen segítenek a főzésben: a panírozást, a sütemények gyúrását, szaggatását nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk. Segíthetnek szétválogatni a ruhákat mosáshoz, vagy összepárosítani a zoknikat. Ha megkérjük őket, ügyesen elpakolják a tiszta evőeszközöket, letörlik az asztalt, polcokat,sőt,  kis segítséggel rájuk bízhatjuk a házi kedvencek etetését is.

6-7 évesek

Az összes eddig felsorolt házimunka mellett már rábízhatjuk a fürdőszoba takarítás egyszerűbb fázisait is: például a mosdó áttörlését tisztítószerrel és szivaccsal, vagy a tükör tisztítását ablaktisztítóval. Önállóan is ki tudnak teregetni – feltéve, hogy nem ágyneműt mostunk, illetve hogy nem bánjuk, ha a ruhák nem derékszögben kerülnek fel a szárítóra. Összeválogathatják a hasonló színű mosnivaló ruhákat, vagy bepakolhatnak a mosogatógépbe – a kipakolást azonban nem szabad még rájuk bízni, hiszen még alacsonyak ahhoz, hogy elérjék a konyhaszekrényt.

8-9 évesek

Az eddigiek mellett új program lehet a porszívózás, illetve a szemét összeszedése és a szemetesek kiürítése a lakásban. Az ilyen korú gyerekeket a konyhai munkák során egyre inkább bevonhatjuk a főzésbe is, illetve egyszerűbb ételeket is megpróbálhatnak elkészíteni – egyelőre még csak a felügyeletünk mellett.

10-12 évesek

Ha a gyermek eddig is kivette a részét a házimunkából, akkor ebben az életkorban már magabiztosan mozog a konyhában, néhány egyszerűbb recepttel – palacsinta, rántotta, saláta, melegszendvics – önállóan is boldogul, és tisztában van a konyhai munkák veszélyeivel, illetve azok megelőzésével. Az ilyen korú gyerekek a napi takarítási munkákat önállóan is ügyesen elvégzik, nyugodtan rájuk bízhatjuk a porszívózást, felmosást is. Arra azért figyeljünk, hogy ne terheljük agyon a gyerekeket házimunkával, akkor sem, ha a nap munka mellett nekünk magunknak már nehezünkre esik a takarítás. Az önként vállat segítség szülőnek és gyermeknek is hasznos, ám a kötelező robot elkedvetleníti a gyerekeket – igyekezzünk megtalálni a megfelelő mértéket.

Ne siettessük!
A felsoroltak javaslatok, életkor szerinti ajánlások nem elvárások – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget tanácsadója. Soha ne feledjük, hogy minden gyermek más, és még testvérek közt is nagy eltérések lehetnek fejlődésben. A lényeg a fokozatosság, hogy a házimunka elvégzése már kicsi kortól kezdődően részévé váljon a gyerek hétköznapjainak. A képességeik szerinti feladatok megoldásával, gyakorlásával a gyerekek sokat fejlődnek, növekszik felelősségérzetük. A megfelelő alapokra építve életük során a későbbiekben könnyebben boldogulnak a rájuk eső feladatok elvégzésével, a kötelességek ellátásával, legyen szó házimunkáról vagy iskolai feladatról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.