Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért fontos megelőzni a láb bütykeinek kialakulását?

Érdekességek2024. november 28.

Fotó: 123rf.com

A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.

Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.

Fő okozói

A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.

A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre. 

Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.

Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.

A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén

Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.

Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.

A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.

Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.

A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.


Ha már megtörtént a baj, és kifejlődött a lábunkon a bütyök

Akkor annak már csak tüneti kezelése lehetséges, azaz a gyulladás-, a fájdalomcsillapítása. Ez történhet különböző hűtőzselék alkalmazásával, vagy szájon át gyógyszeres kezeléssel. Bár utóbbi olyan kellemetlen mellékhatásokat okozhat, ami a gyomrot és a bélrendszert is érinti.

Nagyobb fájdalom esetén az orvos szteroid injekcióval, gyulladáscsökkentéssel segíthet a panaszok enyhítésében, de a kifejlett bütyök végleges eltávolítása már csak műtéti úton lehetséges. Ez pedig úgy történik, hogy az adott csontkinövést levésik, és korrigálják a nagylábujj helyzetét.

Fájdalmas, és kellemetlen beavatkozás, amit odafigyeléssel meg is előzhetsz! Érdemes.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.