Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miből jöhetsz rá, ha a Párod félrevezet?

Érdekességek2021. október 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Minden ember életében vannak pillanatok, mikor nem mondhatja el az igazat. Amikor az őszinteséggel csupán fájdalmat okozna. Ilyenkor érdemes burkoltan fogalmazni, féligazságot közölni, vagy a közlés módján keresztül elvenni valamennyit az üzenet éléből. Amennyiben a hazugság nem öncélú, nem a másik személy módszeres és állandó félrevezetését célozza meg, bizonyos körülmények között akár elfogadhatónak is tekinthető.  

Mi történik azonban akkor, ha a párunk az, aki nem mond nekünk igazat?

Melyek a hazugságról árulkodó jelek? Mit tehetünk azért, hogy elejét vegyük a félrevezetésnek?


A hazugságról árulkodó jelek kapcsán beszélhetünk verbális és nonverbális jelzésekről. Számít tehát az, amit, és az is, ahogy azt a párunk mondja nekünk.
Azok a személyek, akiknek kellő gyakorlatuk van ezen a területen, ugyan hatékonyabban kontrollálják mind a verbális, mind pedig a nonverbális csatornán továbbított jelzéseiket, őket is zavarba lehet azonban hozni. Stressz hatására ugyanis jelentősen csökken a tudatos ellenőrzés mértékének képessége, így könnyebben elárulja magát az őszintétlen személy.
Lássuk hát a jeleket!

GESZTUSOK ÉS MIMIKA

Minél indirektebb a kommunikáció formája, annál könnyebben állítunk valótlanságot.
Email-ben, chat-en, telefonon keresztül könnyebb a másiknak hazudnunk. „Face to face” helyzetben is számít azonban, hogy épp kivel állunk szemben. Minél közelebb állunk ugyanis a másik személyhez érzelmileg, annál nehezebb a szemébe nézve olyasmit mondanunk, melyről jól tudjuk, hogy nem igaz.
Ilyen helyzetben feszültek vagyunk. Ezt egyrészről az okozza, hogy nem tudjuk összeegyeztetni az aktuális viselkedésünket az általános erkölcsi értékítéletünkkel, másrészről tartunk attól, hogy a másik rajtakaphat bennünket. Ez a feszültség pedig fiziológiás változást indít meg a testünkben.
Emelkedik a pulzusszám, a szánk kiszáradhat, verejtékezünk, a bőrünk kipirul. A végtagjaink mozgásba lendülnek, idegesen matatunk a kezünkkel, vagy le-fel járkálunk, esetleg dobogunk a lábunkkal. A testünk perifériás jelzéseit nehezebben tartjuk kontroll alatt, mint pl. a mimikánkat.
Bizonyos gesztuscsoportok is árulkodóak lehetnek. A száj részleges elrejtése, az arc, az orr véletlenszerűnek tűnő megérintése gyermekkorból megmaradt jegyek, amikor hazugság közben még eltakartuk a szánkat. Az arcizmok megfeszülése és/vagy megrándulása is feszültségről adhat visszajelzést. Ahogyan a mosoly is leleplezhet minket.
Az őszinte mosoly mindig spontán ül ki az arcunkra és szimmetrikus, míg az őszintétlen lassan jelenik meg és aszimmetrikus.
Mindezek ellenére az arc tudatos kontrollálása így is lényegesen egyszerűbb, mint a teljes testté. Épp ezért kiemelten fontos, hogy soha ne egy jegy alapján vonjunk le következtetést. Mindig gesztuscsoportokat vizsgáljunk.


„NÉZZ A SZEMEMBE, HA HOZZÁM BESZÉLSZ!”

Általánosságban ugyan igaz lehet, hogy a gyakorlott hazudozók képesek a folyamatos szemkontaktus tartására, azok azonban, akik nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy másokat félrevezessenek, többnyire kerülik a szemkontaktust. Sűrűbben pislognak vagy másfele néznek beszéd közben.

Mivel a szemkontaktus szerepének fontossága köztudott, sokan próbálják éppen a hosszas szemkontaktustartással meggyőzni a párjukat arról, hogy igazat mondanak, miközben hazudnak neki. Épp ezért érdemes a perifériás jelzéseket is figyelni. Zsebre dugott kézzel vagy összefont karokkal pl. könnyebb hazudni, mint nyitott testtartás mellett.
A tekintet kapcsán a szemmozgás egyébként szintén árulkodó lehet.
A példa kedvéért tegyük fel magunknak a következő kérdést: „Mi volt rajtam két nappal ezelőtt?

Hová néztem, miközben felidéztem magamban ezt az emlékképet?
Jobbkezesként valószínűleg balra és felfelé.

Most lássunk egy másik kérdést: „Hogyan festenék piros pöttyös harisnyában?”
Hová néztem, miközben elképzeltem magamban ezt a képet?
Jobbkezesként ezúttal valószínűleg jobbra, de még mindig felfelé.

Hasonló a helyzet a hangok felidézésének és elképzelésének irányával is, csak ekkor oldalra tekintünk. Vagyis a képzelet a jobb, míg az emlékezet a bal oldalt dominálja. (Balkezeseknél az irányok természetesen fordítottak.)

Mit jelent ez hazugság esetén?

Ha a jobbkezes párunk velünk szemben állva olyan kérdést kap, melyre korábban nem volt lehetősége felkészülni (tehát nem az emlékezetéből fogja előhívni az adott képet vagy párbeszédet), akkor hazugság esetén – a mi szemszögünkből nézve - jobbra fog pillantani.
Mielőtt tesztelnénk az elméletet, azért érdemes néhány referenciakérdést feltenni a párunknak. Olyasmit, amire biztosan tudjuk, hogy igazat mondana az emlékezete, ill. a képzelete alkalmazása mellett. Így később nagyobb valószínűséggel fogjuk tudni, milyen irányok a mérvadók nála.

Figyelem, a fenti információk tájékoztató jellegűek. Pusztán a tekintet alapján nem lehet megállapítani azt, hogy valaki valótlanságot állít-e.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„HÁT HAZUDNÉK ÉN NEKED?”

Amikor valaki hazudik, a korábbiakban megszokottakhoz képes megváltozhat a beszédtempója, a hangszíne és a hangereje is. A hazug ember általában gyorsabban, magasabb hangszínen, és hangosabban kezd beszélni.
Kerülheti az „én” és „engem” kifejezések használatát. Gyakran fogalmaz általánosságban, vagy E/3 személyben, esetleg nem nevezi nevén azt a személyt, akiről épp szó van. Pl. „Rá sem néztem Évára.” helyett „Rá sem néztem arra a nőre.”

Mivel szeretne meggyőzni bennünket az igazáról, a verbális kommunikációjában megjelenhetnek olyan kifejezések, mint pl. „őszintén szólva”, „hidd el, ha mondom”, „kétségtelenül így volt”, „ez az igazság”, „miért hazudnék én Neked?”.

Ugyanígy jelzés értékű lehet a mondanivaló jelentőségének csökkentésére használt szavak megjelenése is, mint amilyen a „csak együtt ebédeltünk”, vagy „mindössze hazakísértem őt”.
Az őszinte embernek nincs titkolnivalója, nincs szüksége arra, hogy bizonygassa az igazát, hiszen tudja, hogy igazat mond. A hazug azonban győzködni fog, s ez olykor erőltetettnek, görcsösnek tűnhet.

Ha tehát úgy érezzük, a párunk nem mond igazat, érdemes őt türelmesen végighallgatni, majd mikor már azt gondolja, hogy sikeresen meggyőzött bennünket, megkérni, hogy ismételje meg az elmondottakat. Az emlékezet működésének természetes velejárója a torzítás, a hazugság esetében azonban ez a hatás hatványozottan érvényesül. Nem véletlenül alkalmazzák az ismételtetés módszerét büntetőeljárásokban.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

TIPPEK

Mit tehetünk, ha elejét akarjuk venni, hogy hazudjanak nekünk?
Érdemes néhány verbális és nonverbális technikát alkalmazni a párunkkal való kommunikáció során, ha azt gyanítjuk, hogy nem mond nekünk igazat:

1. Lépjünk be az intim zónájába! Ez a fajta közelség a legtöbb emberből feszültséget vált ki, így hamarabb bevallja az igazat.

2. Válasszunk dominánsabb pozíciót! Ha fölé magasodunk (pl. felé állunk, míg ő ül, vagy magasabb széket választunk annál, mint amin ő ül), az szintén feszültséget válthat ki belőle.

3. Tükrözzük a gesztusait! Ez összhangot hozhat létre, így nehezére fog esni, hogy félrevezessen.

4. Válasszunk nyitott testtartást! Mutatkozzunk nyitottnak az igazságra.

5. Őrizzük meg a nyugalmunkat, s ne vádaskodjunk! Ha nem mondjuk el neki, hogy mit tudunk, nem fogja kényszerítve érezni magát, hogy újabb hazugságokat találjon ki.

+1 Tegyünk fel célzott kérdéseket! A részletekre irányuló kérdésekkel, melyek a helyszínekre, időpontokra, személynevekre vonatkoznak könnyen zavarba lehet hozni azt, aki nem mond igazat.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Pszichózissal járó betegségeknél is elérhető hatékony kezelés

2024. március 18.

Ha valaki meghallja a pszichózis, elmezavar kifejezést, könnyen pánikba eshet, gondolván, hogy ebből nincs kiút. Holott, ha gondos, alapos kivizsgálás után megszületik egy pontos diagnózis, annak megfelelően célzott gyógyszeres és pszichoterápiás segítség érhető el, ami igen jó eredményeket hozhat. Dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint éppen ezek a sikeres, személyes élettörténetek adják a pszichiátriai munka semmihez sem fogható szépségét.

Örökség vagy környezeti hatás?

A pszichózis egy összefoglaló név egy állapotra, amely megjelenhet a skizofréniában, a skizoaffektív betegségekben, a bipoláris affektív zavarban és a külső toxikus hatások vagy belső szervi állapotok miatt kialakuló elmezavarban is. Ezek úgynevezett multifaktoriális betegségek, ami azt jelenti, több ok is állhat a kialakulásuk hátterében. Mindenképpen lehet bennük örökletes hajlam, bár ez sokszor nem egyik generációról a másikra, hanem akár egy generációt átugorva jelenik meg. Ugyanakkor a környezeti tényezők is számítanak, leírtak például egy családtípust, a zárt, kapcsolatok nélküli, ún. skizofrenogén családot, amelyben nagyobb a kockázata a skizofrénia kialakulásának, de ez sem törvényszerű.

Kihez fordulhatunk diagnózisért?


Ha valaki tudatzavarra utaló tüneteket tapasztal a hozzátartozóján, aki úgy érzi, megváltozott a világ, aminek hirtelen vagy fokozatosan ő került a középpontjába, ahol vagy mindenki összeesküdött ellene, vagy éppen az egész világ őt bálványozza, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza Veres doktornő.
Amikor valaki ilyen tünetekkel érkezik és felmerül a gyanúja egy induló skizofréniának vagy affektív zavarnak, fontos lenne egy agyi CT vagy MR, ugyanis a képalkotással kimutatható lehet olyan szervi ok, ami szintén ilyen tüneteket okozhat. Ez lehet például egy agyi elváltozás, egy agytumor, vagy bármilyen krónikus elfajulás. Így megszülethet egy konkrét diagnózis, ami alapján ma már igen jó hatásfokú gyógyszeres és komplex kezelést tudunk megindítani.


A gyógyszeres kezelésre épülő terápia rengeteget segíthet

A skizofrénia gyógyszeres kezelésében nagy áttörések történtek az elmúlt évtizedekben, főként az, hogy egyáltalán elérhető a kezelés. Sőt, ma már a kezdetben kialakított vegyületekhez képest olyan többedik generációs antipszichotikumok léteznek, amelyek egyre finomabbak, egyre pontosabban hatnak ott, ahol szükséges. Ezért is van nagy jelentősége a differenciál diagnózisnak, hiszen a gyógyszeres kezelésnek többféle iránya is lehet.

A gyógyszerek mellett nagy jelentősége van a különböző terápiáknak, mint a pszichoterápia, a szocioterápia vagy a kognitív terápia, ezekkel tehető még tartósabbá és jobban kezelhetővé a betegség. A kognitív, tehát gondolkodásra ható terápia például segíthet többek közt a tünetek felismerésében, a mindennapok felépítésében, vagyis a páciens saját életvezetésében. A pszichoedukáció pedig jelentősen növelni tudja az érintett páciensek életminőségét. Ez azért is nagyon fontos, mert ezek a betegségek jellemzően élethosszig tartanak (bár olyan is előfordul, hogy valakinél évtizedek nem jelennek meg az epizódok), tehát meg kell tanulni minél jobban élni velük.

Ugyanakkor nem könnyű elérni, hogy a pszichiátriai betegek tartósan együttműködjenek a kezelőorvossal, mert csak azért sem, mert a zavar a tudatközpontot is érinti. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a család és a közelállók szerepét, hiszen a tüneteket minél előbb fel kell ismerni és kezelni kell.

Aceton a vizeletben mit jelezhet?

2024. március 18.



Az aceton a ketonok közé tartozó alternatív üzemanyag-forrás, amelyet akkor használ szervezetünk, ha nem áll rendelkezésére elegendő glükóz. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológus, terhességi cukorbetegség specialistája arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizelettel ürülő aceton a kezeletlen vagy rosszul beállított cukorbetegség jele is lehet, ezért mindenképpen további kivizsgálást igényel.

A ketonokról

-A ketonok a szervezet szerves vegyületei, a zsíranyagcsere melléktermékei, melyek a glukagon hatására képződnek, és alternatív energiaforrásként szolgálnak szervezetünk számára azokban az esetekben, amikor a sejtek nem képesek valamilyen okból hasznosítani a glükózt – magyarázza dr. Porochnavecz Marietta. A jellegzetesen édeskés, aromás illatú ketonok három komponensből állnak, ezek egyike az aceton. Elegendő táplálékot fogyasztó, egészséges ember vizeletében nincsenek ketonok, vagy csak időszakosan (pl. az éjszakai alvást követően), igen kevés mennyiségben találhatóak meg benne. 

Hogy kerülhet az aceton a vizeletbe?

-A szervezetnek állandó energiaellátásra van szüksége alapvető funkcióinak fenntartásához, amihez normális esetben a vérből származó glükózt (cukrot) használják fel. Elégtelen táplálkozáskor, éhezéses állapotokban (drasztikus fogyókúra, böjt során) azonban az energiatermelő folyamatokhoz szükséges glükózból nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség. A máj, hogy pótolja az energiát, ketontesteket állít elő, amelyek lebontása során aceton keletkezik, ami a vizelettel ürül – mondja Porochnavecz doktornő.

Majd hozzáteszi: szervezetünk akkor is éhezhet, ha a glükóz felhalmozódik a véráramban, ám a szükségesnél kevesebb inzulin miatt nem tud bejutni a sejtekbe. Az alternatív üzemanyagforrásaként szolgáló ketontestek ekkor is megjelenhetnek a vizeletben. Ha egy egészséges személy vizelete tartalmaz nagy mennyiségű acetont, mindenképpen további vizsgálatra lesz szüksége, mert ez cukorbetegség indulását is jelezheti. Amennyiben a vizeletben megjelenő aceton mellett magas vér- és vizeletcukor értékek is igazolódnak a kivizsgálás során, az súlyos anyagcsere felborulást jelez – figyelmeztet a doktornő.

A ketonúria (azaz, ha a vizeletben a ketontestek ürítése megnő) leginkább 1-es típusú diabétesz, illetve kezeletlen 2-es típusú diabétesz esetén fordul elő, de megfigyelhető tartós stressz, gyakori megerőltető testmozgás, hipertireózis, alkoholizmus és terhesség esetén is – ismerteti a szakember.

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog

2024. március 17.



A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 10 pontban fektette le azokat az alapvetéseket, amelyek mentén kívánja kifejteni a tevékenységét. A betegekkel kapcsolatos többek között így szól:

„A­ gyógyszerészet ­egyszerre ­tartozik­ a­ gazdálkodó­ és ­a ­segítő­ hivatások ­közé;­ egyszerre vagyunk ­tagjai ­a ­gyógyszerpiaci­ ellátási és ­az egészségügyi ­értékláncnak. ­Gazdasági ­tevékenységünk ­során ­sem ­feledhetjük,­ hogy ­a ­legfőbb­ érték ­a­ beteg ­üdve, ­amit csak ­betegeink objektív­ érdekeinek­ figyelembevételével,­ megfelelő­ felkészültséggel ­és­ empátiával­ képviselhetünk ­hitelesen. ­A két ­értéklánc ­közötti egyensúly­ feltételeinek­ megteremtése ­és ­fenntartása ­közös ­feladata­ a ­közhatalom ­gyakorlóinak ­és­ a­ kamarának.”