Miből jöhetsz rá, ha a Párod félrevezet?
Érdekességek2021. október 11.
Minden ember életében vannak pillanatok, mikor nem mondhatja el az igazat. Amikor az őszinteséggel csupán fájdalmat okozna. Ilyenkor érdemes burkoltan fogalmazni, féligazságot közölni, vagy a közlés módján keresztül elvenni valamennyit az üzenet éléből. Amennyiben a hazugság nem öncélú, nem a másik személy módszeres és állandó félrevezetését célozza meg, bizonyos körülmények között akár elfogadhatónak is tekinthető.
Mi történik azonban akkor, ha a párunk az, aki nem mond nekünk igazat?
Melyek a hazugságról árulkodó jelek? Mit tehetünk azért, hogy elejét vegyük a félrevezetésnek?
A hazugságról árulkodó jelek kapcsán beszélhetünk verbális és nonverbális jelzésekről. Számít tehát az, amit, és az is, ahogy azt a párunk mondja nekünk.
Azok a személyek, akiknek kellő gyakorlatuk van ezen a területen, ugyan hatékonyabban kontrollálják mind a verbális, mind pedig a nonverbális csatornán továbbított jelzéseiket, őket is zavarba lehet azonban hozni. Stressz hatására ugyanis jelentősen csökken a tudatos ellenőrzés mértékének képessége, így könnyebben elárulja magát az őszintétlen személy.
Lássuk hát a jeleket!
GESZTUSOK ÉS MIMIKA
Minél indirektebb a kommunikáció formája, annál könnyebben állítunk valótlanságot.
Email-ben, chat-en, telefonon keresztül könnyebb a másiknak hazudnunk. „Face to face” helyzetben is számít azonban, hogy épp kivel állunk szemben. Minél közelebb állunk ugyanis a másik személyhez érzelmileg, annál nehezebb a szemébe nézve olyasmit mondanunk, melyről jól tudjuk, hogy nem igaz.
Ilyen helyzetben feszültek vagyunk. Ezt egyrészről az okozza, hogy nem tudjuk összeegyeztetni az aktuális viselkedésünket az általános erkölcsi értékítéletünkkel, másrészről tartunk attól, hogy a másik rajtakaphat bennünket. Ez a feszültség pedig fiziológiás változást indít meg a testünkben.
Emelkedik a pulzusszám, a szánk kiszáradhat, verejtékezünk, a bőrünk kipirul. A végtagjaink mozgásba lendülnek, idegesen matatunk a kezünkkel, vagy le-fel járkálunk, esetleg dobogunk a lábunkkal. A testünk perifériás jelzéseit nehezebben tartjuk kontroll alatt, mint pl. a mimikánkat.
Bizonyos gesztuscsoportok is árulkodóak lehetnek. A száj részleges elrejtése, az arc, az orr véletlenszerűnek tűnő megérintése gyermekkorból megmaradt jegyek, amikor hazugság közben még eltakartuk a szánkat. Az arcizmok megfeszülése és/vagy megrándulása is feszültségről adhat visszajelzést. Ahogyan a mosoly is leleplezhet minket.
Az őszinte mosoly mindig spontán ül ki az arcunkra és szimmetrikus, míg az őszintétlen lassan jelenik meg és aszimmetrikus.
Mindezek ellenére az arc tudatos kontrollálása így is lényegesen egyszerűbb, mint a teljes testté. Épp ezért kiemelten fontos, hogy soha ne egy jegy alapján vonjunk le következtetést. Mindig gesztuscsoportokat vizsgáljunk.
„NÉZZ A SZEMEMBE, HA HOZZÁM BESZÉLSZ!”
Általánosságban ugyan igaz lehet, hogy a gyakorlott hazudozók képesek a folyamatos szemkontaktus tartására, azok azonban, akik nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy másokat félrevezessenek, többnyire kerülik a szemkontaktust. Sűrűbben pislognak vagy másfele néznek beszéd közben.
Mivel a szemkontaktus szerepének fontossága köztudott, sokan próbálják éppen a hosszas szemkontaktustartással meggyőzni a párjukat arról, hogy igazat mondanak, miközben hazudnak neki. Épp ezért érdemes a perifériás jelzéseket is figyelni. Zsebre dugott kézzel vagy összefont karokkal pl. könnyebb hazudni, mint nyitott testtartás mellett.
A tekintet kapcsán a szemmozgás egyébként szintén árulkodó lehet.
A példa kedvéért tegyük fel magunknak a következő kérdést: „Mi volt rajtam két nappal ezelőtt?”
Hová néztem, miközben felidéztem magamban ezt az emlékképet?
Jobbkezesként valószínűleg balra és felfelé.
Most lássunk egy másik kérdést: „Hogyan festenék piros pöttyös harisnyában?”
Hová néztem, miközben elképzeltem magamban ezt a képet?
Jobbkezesként ezúttal valószínűleg jobbra, de még mindig felfelé.
Hasonló a helyzet a hangok felidézésének és elképzelésének irányával is, csak ekkor oldalra tekintünk. Vagyis a képzelet a jobb, míg az emlékezet a bal oldalt dominálja. (Balkezeseknél az irányok természetesen fordítottak.)
Mit jelent ez hazugság esetén?
Ha a jobbkezes párunk velünk szemben állva olyan kérdést kap, melyre korábban nem volt lehetősége felkészülni (tehát nem az emlékezetéből fogja előhívni az adott képet vagy párbeszédet), akkor hazugság esetén – a mi szemszögünkből nézve - jobbra fog pillantani.
Mielőtt tesztelnénk az elméletet, azért érdemes néhány referenciakérdést feltenni a párunknak. Olyasmit, amire biztosan tudjuk, hogy igazat mondana az emlékezete, ill. a képzelete alkalmazása mellett. Így később nagyobb valószínűséggel fogjuk tudni, milyen irányok a mérvadók nála.
Figyelem, a fenti információk tájékoztató jellegűek. Pusztán a tekintet alapján nem lehet megállapítani azt, hogy valaki valótlanságot állít-e.
„HÁT HAZUDNÉK ÉN NEKED?”
Amikor valaki hazudik, a korábbiakban megszokottakhoz képes megváltozhat a beszédtempója, a hangszíne és a hangereje is. A hazug ember általában gyorsabban, magasabb hangszínen, és hangosabban kezd beszélni.
Kerülheti az „én” és „engem” kifejezések használatát. Gyakran fogalmaz általánosságban, vagy E/3 személyben, esetleg nem nevezi nevén azt a személyt, akiről épp szó van. Pl. „Rá sem néztem Évára.” helyett „Rá sem néztem arra a nőre.”
Mivel szeretne meggyőzni bennünket az igazáról, a verbális kommunikációjában megjelenhetnek olyan kifejezések, mint pl. „őszintén szólva”, „hidd el, ha mondom”, „kétségtelenül így volt”, „ez az igazság”, „miért hazudnék én Neked?”.
Ugyanígy jelzés értékű lehet a mondanivaló jelentőségének csökkentésére használt szavak megjelenése is, mint amilyen a „csak együtt ebédeltünk”, vagy „mindössze hazakísértem őt”.
Az őszinte embernek nincs titkolnivalója, nincs szüksége arra, hogy bizonygassa az igazát, hiszen tudja, hogy igazat mond. A hazug azonban győzködni fog, s ez olykor erőltetettnek, görcsösnek tűnhet.
Ha tehát úgy érezzük, a párunk nem mond igazat, érdemes őt türelmesen végighallgatni, majd mikor már azt gondolja, hogy sikeresen meggyőzött bennünket, megkérni, hogy ismételje meg az elmondottakat. Az emlékezet működésének természetes velejárója a torzítás, a hazugság esetében azonban ez a hatás hatványozottan érvényesül. Nem véletlenül alkalmazzák az ismételtetés módszerét büntetőeljárásokban.
TIPPEK
Mit tehetünk, ha elejét akarjuk venni, hogy hazudjanak nekünk?
Érdemes néhány verbális és nonverbális technikát alkalmazni a párunkkal való kommunikáció során, ha azt gyanítjuk, hogy nem mond nekünk igazat:
1. Lépjünk be az intim zónájába! Ez a fajta közelség a legtöbb emberből feszültséget vált ki, így hamarabb bevallja az igazat.
2. Válasszunk dominánsabb pozíciót! Ha fölé magasodunk (pl. felé állunk, míg ő ül, vagy magasabb széket választunk annál, mint amin ő ül), az szintén feszültséget válthat ki belőle.
3. Tükrözzük a gesztusait! Ez összhangot hozhat létre, így nehezére fog esni, hogy félrevezessen.
4. Válasszunk nyitott testtartást! Mutatkozzunk nyitottnak az igazságra.
5. Őrizzük meg a nyugalmunkat, s ne vádaskodjunk! Ha nem mondjuk el neki, hogy mit tudunk, nem fogja kényszerítve érezni magát, hogy újabb hazugságokat találjon ki.
+1 Tegyünk fel célzott kérdéseket! A részletekre irányuló kérdésekkel, melyek a helyszínekre, időpontokra, személynevekre vonatkoznak könnyen zavarba lehet hozni azt, aki nem mond igazat.
forrás: Harmonet.hu
