Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi történik a diabetológiai vizsgálaton?

Érdekességek2025. szeptember 21.

Miben különbözik egy háziorvosi vizsgálattól? Mire számítson a beteg, amikor a diabetológiai szakambulanciára érkezik? Mi is a célja tulajdonképpen a cukorbetegség kezelésének? A szűrővizsgálatok időszakos megismétlése miért fontos és mik ezek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hogy ön is tisztában legyen azzal, mikor és miért érdemes diabetológussal konzultálnia.

Fotó: nadyaburavleva © 123RF.comTablettával kezelt számos cukorbeteget gondozhat az alapellátás. legalább évente vérvételes kontroll, időszakosan vérnyomás-ellenőrzés, EKG és évente-kétévente szemészeti kontroll javasolt. Azoknak a tablettás cukorbetegeknek, akiknek a diabétesze nincs egyensúlyban, vagyis a háromhavi átlagot tükröző hemoglobin A1c-értékük a számukra kitűzött célértéken felüli, mindenképpen tanácsos egy diabetológiai ambulanciát felkeresni. Nem érdemes évekig halogatni az orvosi vizitet, mert a tartósan rossz szénhidrátanyagcsere-állapot a szövődmények kialakulásának veszélyével jár!

Szövődmények

Sajnos 10 diabéteszes betegből 8-nál kardiovaszkuláris esemény (szívinfarktus, szívelégtelenség, malignus kamrai ritmuszavar) a halál oka, és a cukorbetegek életkilátásai is rosszabbak, kb. 5-10 évvel csökken a várható élettartam. Ezenkívül a felnőttkori vakság kialakulásának vezető okát adja, a felnőttkorban kialakuló végstádiumú veseelégtelenség mintegy 35–44%-áért felel.

A várhatóan legeredményesebb vércukorcsökkentő kezeléssel tartósan jó anyagcserehelyzet (közel-normoglikémia) elérésére kell törekedni a szövődmények megelőzése érdekében.

Egy megkésett vércukorcsökkentő terápiával a véglegesen kialakult szövődményeket már nem lehet helyrehozni!

A metabolikus örökség révén a jó anyagcserehelyzet elérésének nemcsak aktuális előnyére, hanem késői kedvező utóhatására is számítani lehet.


A vizsgálat menete

Tabletta vagy inzulin?

Gyakori, hogy a monoterápiás gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelő anyagcserekontrollt, ilyenkor kombinációs kezelés megkezdése szükséges. A 2-es típusú cukorbetegek antidiabetikus kezelési lehetőségei az elmúlt években több új hatástani csoporttal bővültek, és a jelenlegi kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy ez a terápiás paletta tovább szélesedik a következő években. Napjainkban a nem inzulinszerű készítmények (GlP-1-mimetikumok, SGlT-2-gátlók) a kezelés korszerű lehetőségét jelentik, melyeknek célszervvédő hatásuk is igazolódott. Legtöbbször nem kap rögtön inzulint a páciens, az akut anyagcsere-kisiklás esetét leszámítva.

A betegség előrehaladtával, indokolt esetben, a betegek egy részénél a terápiás bővítés az inzulint is magába foglalja. Számos inzulintípus és kezelési rendszer közül lehet választani. A kezelőorvos mindig mérlegeli az illető életkorát, várható életkilátásait, diabéteszes betegségtartam hosszát, hipoglikémia kockázatát, diabéteszes szövődmények és társbetegségek fennállását, továbbá a beteg életvitelét, életkörülményeit. Miután a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedők fő megbetegedési és halálozási okát a nagyérszövődmények jelentik, a kezeléssel a célunk a szövődmények kialakulásának megakadályozása, illetve késleltetése, a progresszió lassítása. Ezt csak tartósan egyensúlyban lévő szénhidrátanyagcserével lehet elérni, illetve rendszeres orvosi és szűrővizsgálati kontrollokkal.

Dr. Gyöngy Andrea
belgyógyász, diabetológus
adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.