Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi segíthet a gyógyulásban?

Érdekességek2022. március 30.

Mit tegyünk, ha egy szerettünk nem akar meggyógyulni? Vajon hol húzódik a határ, meddig érdemes próbálkozni, és mikor kell elfogadni a döntését?

Fotó: gettyimages.comGondolkodunk néha azon, hogy vajon milyen tényezőkön is múlik a gyógyulás sikeres kimenetele? A két fő tényező maga a kezelés és a gyógyulásba vetett hit. Mindkettő szükséges, egyik nélkül a másik sem lehet teljes. Gondoljunk csak bele, ha valaki meg akar gyógyulni, de mégsem megy el a számára szükséges műtétre, vagy nem szedi be a fertőzés leküzdéséhez szükséges gyógyszert, akkor mégis, hogyan gyógyulhatna meg?

A másik véglet az, amikor minden terápiát végigcsinál az illető, de nem hisz abban, hogy valamelyik is segíthet számára. Hiányzik belőle a gyógyulni akarás. Úgy van vele, hogy rajta nem lehet segíteni, és egyszer csak feladja. Aki már nem akar élni, mégis, hogyan segíthetne rajta a világ összes gyógymódja?

Nagyon fontos annál a betegnél, akinél hiányzik valamelyik a két fő elem közül, hogy megtámogassuk őt. Itt lépnek be a járulékos tényezők, amelyek szintén lényegesek, hogy ez a kettő célt érhessen.

Melyek a járulékos elemek?

Több ilyen is létezik, az egyik, amely kiemelendő, az az empátia. A másik pedig a támogatás.

Miért fontos az empátia?

Együttérzés, empátia nélkül csak elfogadni tudunk bizonyos helyzeteket,eseteket, embereket, de megérteni nem fogjuk tudni teljes mértékben. Egy komoly betegség idején pedig leginkább arra van szüksége az egyénnek, hogy megértsük őt, hogy pontosan tudjuk, ő min megy keresztül. Természetes, hogyha nem járunk hasonló cipőben, nem fogunk tudni 100%-osan azonosulni a problémájával, de sokat számíthat neki, ha csak részben megpróbálunk együttérzést tanúsítani. Már az is rengeteget segíthet, ha nem ítélkezünk felette, nem csak őt és az életmódját hibáztatjuk azért, amiért beteg lett.

Támogatás, de nemcsak fizikailag

A másik járulékos paraméter szorosan összefügg az empátiával, hiszen támogatni valakit sokkal könnyebb, ha megértjük őt, és érdekel minket a sorsa. Nem fordulunk el tőle csak azért, mert belekerült egy küzdelmes, rossz időszakba. Valakinek, aki mindennap küzd önmagáért, az életéért, rengeteget jelenthet, ha csak pusztán mellé ülünk és megsimogatjuk a hátát, viszünk neki egy pohár vizet. Nem beszélve arról, ha netán aktívan tudjuk segíteni a mindennapjait. A beteg hálás, még akkor is, ha ez nem mindig látszódik! Lehet, hogy néha ingerültebb, de egy olyan helyzetben nem meglepő az a viselkedés.


Mit tegyünk, ha egy családtagunk/ismerősünk nem akar küzdeni?

Beszélgetni kell vele nagyon sokat megpróbálni hatni rá, és megtalálni a számára ösztönző húzóerőt. A nehézség az egészben az, hogy a beteg döntéseit tiszteletben kell tartani! Ez mérhetetlenül küzdelmes tud lenni, iszonyú nehéz elfogadni, ha valaki már feladta, és nem akar több kezelést. Amellett, hogy orvosa elfogadja a döntését, a családtagoknak is el kell. Mégis érdemes olykor megpróbálni a gyógyulás felé terelgetni őt akár, csak egy kis tanács formájában. Lehet, csupán arra vár, hogy valaki megmutassa neki, miért érdemes tovább küzdeni. Lehet, hogy saját magának sem akarja ezt bevallani, de titkon vár a jelre.

Fotó: gettyimages.com

Mégis, hol a határ?

Meddig lehet elmenni a „rábeszélés megpróbálásában”? Mi az, ami még beleillik a „tiszteletben tartjuk a döntését” fogalomba, és nem lépünk át egy erőszakos, érzelmi zsarolásba? Ha aktívan részt veszünk az illető mindennapjaiban, jogunk van elmondani az érzéseinket, azt is, hogy miért szeretnénk, ha küzdene, miért jelent számunkra olyan sokat, hogy harcoljon, miért kellene mégis megpróbálnia a kétesélyes dolgot is, de talán ez minden.

Dr. Scheszták Dóra Melánia
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.