Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi, mit jelent a light termékek piacán?

Érdekességek2017. november 07.

Ma már számtalan light, alacsony- vagy csökkentett energiatartalmú, cukor- és kalóriamentes élelmiszerrel, itallal találkozhatunk a boltok polcain. De vajon mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak?

Egyre több fogyasztó szeretne tisztában lenni a termékek összetevőivel és kalóriatartalmával, hogy a legmegfelelőbbet tudja választani magának. Az élelmiszergyártó cégek minden információt igyekeznek megadni a termékeik címkéjén, hogy könnyebben lehessen tudatosan dönteni. Sokszor azonban nehezen értelmezzük, mit is jelent pontosan egy-egy adat, ehhez nyújt segítséget rövid összefoglalónk.

Energia vagy kalória

A két fogalom tulajdonképpen ugyanazt jelenti, az energiának a kalória (kilokalória) a mértékegysége. Azt mutatja meg, hogy a termék elfogyasztásával mennyi energiához jut a szervezet, azaz mennyi kalóriát eszünk vagy iszunk meg. A köznyelvben inkább az utóbbit használjuk, és bevitt kalóriáról, elégetett kalóriáról beszélünk.

Cukormentes vagy energiamentes

Ez a két fogalom nem ugyanaz, hiszen az egyik a kalóriatartalomra, a másik egy összetevőre, illetve annak hiányára vonatkozik. Azok az élelmiszerek is lehetnek kalóriadúsak, amelyekben egyáltalán nincs cukor, de például magas a zsír- vagy fehérjetartalmuk. Persze a cukornak is van kalóriatartalma. Az viszont biztos, hogy az az üdítő, amire rá van írva, hogy kalóriamentes vagy zéró kalóriás, az nem tartalmaz hozzáadott cukrot.


Csökkentett kalóriatartalmú, alacsony kalóriatartalmú, kalóriamentes

A három megnevezés három különböző csoportot jelöl a kalóriatartalom nagysága szempontjából.

  1. Csökkentett kalóriájú termékről akkor beszélhetünk, ha az eredeti receptet újragondolják, és annak kalóriatartalmát legalább 30%-kal lejjebb viszik, az üdítőknél például úgy, hogy a felhasznált cukormennyiséget csökkentik. Magyarul kevesebb cukorral készítik, mint korábban, így az ital kevesebb kalóriát is tartalmaz. Sokszor a csökkentés mértékét fel is tüntetik a csomagoláson pl. 30%-kal csökkenetett cukortartalommal vagy energiatartalommal.
  2. Alacsony kalóriájú termékről folyadékok, azaz italok esetében akkor beszélünk, ha annak 100 ml-re vetített kalóriatartalma 20 kcal alatt marad.
  3. Kalória-, vagy energiamentes, zéró kalóriás az a termék, aminek 100 ml-re vagy grammra vetített kalóriatartalma 4 kcal alatt marad. Ami energiamentes, kalóriamentes vagy zéró kalóriás, az egyben biztosan cukormentes is. Az édes ízt ezeknél a termékeknél édesítőszerekkel, például sztívia-kivonattal érik el.

A gyártók ma már egyre több választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak. Ha úgy szeretnék, akkor kedvenc üdítőjük ízét akár cukormentes változatban is élvezhessék. A nagy üdítőmárkákon például a zero, free és természetesen a cukormentes megnevezés utal arra, hogy a termék nem tartalmaz cukrot.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.