Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi lehet a székrekedés oka?

Érdekességek2019. október 23.

A gyerekeknél viszonylag gyakori problémának számít a székrekedés, mely elsősorban a nem megfelelő étkezés és a kevés folyadékfogyasztás eredménye, amit gyakran csak tetéz a sokakra jellemző mozgáshiány.  A székrekedés azonban van, hogy hormonproblémára, azon belül is pajzsmirigy alulműködésre utal. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusát kérdeztük a témában.

Fotó: 123rf.comSzékrekedés gyermekkorban

A székrekedés nem ritka panasz gyerekeknél, mely miatt gyakran fordulnak velük orvoshoz a szülők. A probléma igen kellemetlen, sőt, fájdalmas is lehet számukra, ráadásul szövődményeket is okozhat. Hátterében lelki és fizikai okok is állhatnak- természetesen első körben a szervi problémákat kell kizárni.

Gyermekek – főleg a kisebbek- esetén igen gyakori, amikor egy-egy rossz székletürítési élmény miatt az érintett fél, nem szeretne székelni, visszatartja azt, ami csak tovább ront a panaszon. Előfordulhat az is, hogy túl gyorsan, nem a gyerek tempójában próbálta a szülő szobatisztaságra szoktatni őt, ami szintén székletürítési zavarokat, székrekedést okozhat. 

Érdemes tudni, hogy az anyatejjel táplált csecsemők esetén nem beszélhetünk székrekedésről akkor, ha a baba 1 hétig nem ürít, ám a közérzete jó, hasa nem kemény, nem fáj. Ennek oka, hogy az anyatej szinte 100%-ban hasznosul. Tápszerrel táplált csecsemők esetén azonban napi minimum egy széklet ürül. A hozzátáplálással az széklet jellege megváltozik, keményebbé válik, és napi 2-3 és a 2-3 naponkénti széklet is normálisnak számít.


Gyakran az étkezés a bűnös

A normális széklethez és emésztéshez elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Nagy figyelmet kell fordítani a rostban gazdag étkezésre, mindennapos zöldség/gyümölcs fogyasztásra, valamint a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra. Emellett sokat segít a székrekedésen a rendszeres testmozgás is.

Pajzsmirigy alulműködés is okozhatja

Előfordulhat, hogy a székrekedés pajzsmirigy alulműködésre hívja fel a figyelmet. Ekkor ugyanis az anyagcsere lelassul, ami olyan tünetekben nyilvánulhat meg, mint a székrekedés, csökkent hidegtűrés, normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, depresszió, nagyobb lányoknál menstruációs zavarok, hajhullás. Hogy kiderüljön, ez áll-e a háttérben, vérvételre van szükség, ahol ellenőrzik a pajzsmirigyműködést szabályozó hormonok (TSH, T3, T4) és antitest (ATPO) szintjét. Mindezt kiegészítheti a pajzsmirigy UH- vizsgálata is, ahol fény derülhet göbök, strúma jelenlétére is.  Amennyiben kiderül, hogy pajzsmirigy alulműködés okozza a székrekedést, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség a hiányzó hormonok pótlása céljából- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.

Nagyon fontos, hogy bár a pajzsmirigy alulműködéssel teljes életet lehet élni, gyógyszerrel sikeresen kezelhető, főleg 2 éven aluliaknál, ha nem derül rá fény idejében és nem kezdik el kezelni, akkor súlyos gondokat okozhat. A pajzsmirigy hormonokra ugyanis szükség van a növekedés, az idegrendszer fejlődése szempontjából is, így kezeletlenül növekedési zavarokat, valamint egyéb testi és szellemi visszamaradottságot, fogyatékosságot okozhat. A gyermek nem képes a korának elvárt mozgásokat végrehajtani (pl. ülés, állás, mászás, stb), nem formál szavakat, nem kezd beszélni. A kezelés hatására mindez javul, ám minél tovább várat magára, testi-szellemi fejlődési zavart okoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.