Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi lehet a sarokfájdalom oka?

Érdekességek2022. május 10.

Nem megfelelő cipő, lúdtalp, esetleg a talpi bőnye gyulladása, arthritis, neurológiai probléma vagy csontritkulás? A sarokfájdalomnak számos oka, és épp ezért sok kezelési lehetősége is létezik. Ezeket foglalta össze röviden dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa. 

Fotó: gettyimages.comAz egyik legnagyobb probléma a túlterhelés 

Lábfejünkön a legnagyobb csont a sarokcsont, amelyre nagy feladat hárul: meg kell tartania a test súlyát, ami minden egyes lépésnél komoly behatást jelent. Ezért nem is csoda, hogy ez a terület meglehetősen sérülékeny és viszonylag gyakran válhat fájdalmassá.

A sarokfájdalom az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben többek közt arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.

– A sarokfájdalom egyik tipikus oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása. Ezt a szalagot könnyű túlterhelni, aminek következtében akár kétszeresesére is képes megvastagodni – ez ultrahanggal és MRI-vel is igazolható. A tünetek, amelyek erre utalhatnak, jellegzetesek: általában reggel mutatkozik a fájdalom, ami később jelentősen enyhül, viszont hosszabb állás vagy lépcsőzés kapcsán fokozódik – hangsúlyozza Dobos doktornő.

– A mechanikai okok közül leginkább a nem ergonomikus cipő okozta problémákat, és az otthoni mezítláb, zokniban történő járkálást érdemes kiemelni. A túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok jelentős terhet rónak a sarokra, sőt az egész gerincoszlopra. Tartós viselésük során a sarok rendszeres ütődéseknek van kitéve, ami előbb-utóbb problémát okoz.  

Ha nem múlik a fájdalom, fontos az orvosi vizsgálat

Bár sokszor előfordul, hogy a sarokfájdalom elmúlik, ha megfelelően kialakított cipőt kezd valaki hordani, vagy ha pihenteti, jegeli a területet, mégis vannak tünetek, amelyeknél jobb orvos segítségét kérni.

– Már csak azért is fontos a diagnózis, hogy kizárhatóak legyenek bizonyos komolyabb betegségek – mondja a szakértő. – Vagyis, ha a sarok fájdalma nem csak álláskor, járáskor, de nyugalmi állapotban is jelentkezik, vagy ha nem múlik el egy-két hét alatt, ajánlatos felkeresni az orvost. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha a páciens nem tud lábujjhegyre állni, ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, illetve ha a sarok, a lábfej körül duzzanat jelentkezik, vagy olyan jelek utalnak a gyulladásra, mint a fájdalom, a kipirosodás, a láz. Ugyancsak ki kell vizsgáltatni a talpban jelentkező zsibbadás, az érzéskiesés, a szurkáláshoz hasonlatos érzés okát, bár utóbbi tünetek valószínűleg inkább neurológiai vizsgálatot igényelnek.   


Mi segíthet a sarokfájdalmon?

Ha plantaris fasciitis okozza a sarokfájdalmat, 1-2 hétig pihentetés mellett szóba jöhet egy nem-szteroidos gyulladáscsökkentő terápia és/vagy a lökéshullám terápia. Ugyancsak első terápiaként merülhet fel a személyre szabott talpbetétek, sarokemelők használata, amelyek tehermentesíthetik a plantaris fascia, a talpi bőnye feszülését, ezáltal a fájdalmat. (Elsőként 3-5 hétig érdemes a szilikonos sarokéket hordani, utána következhet a lúdtalpbetét.)

Fotó: gettyimages.com

Elhúzódó, javulást nem mutató eseteknél – ha nincs ellenjavallat – a helyileg beadott szteroid injekció néhány alkalommal ismételve hosszabb időre csökkentheti a tüneteket. A további kezelés természetesen a konkrét kiváltó ok függvénye, nyilván mást tesz szükségessé az arthritis, mást a csontritkulás – ismerteti dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa.

– Ugyanakkor általános szabályként mindenképpen törekedni kell az optimális cipőválasztásra, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő. Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Túlsúly esetén pedig érdemes törekedni annak csökkentésére, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábat, és általában a mozgásszerveket éri.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.