Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kerüljön húsvétkor az ünnepi asztalra?

Érdekességek2022. április 12.

Fotó: 123rf.comHúsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti időszak alatt kiemelt jelentőséget kapnak az elfogyasztott ételféleségek. Ma már a húsvéti ételeket, alapanyagokat (bárány, tojás, sonka) szimbolikájuk mellett elsősorban az ízük és a hagyományok miatt fogyasztják. A családi összejövetelre, illetve a vendégeknek kínált ételek összeállításához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ad hasznos tanácsokat.

Előre tervezzük meg milyen ételeket, italokat szeretnénk készíteni, ennek megfelelően állítsuk össze a bevásárló listát. Ez idő és költségkímélő is egyben.

A felhasználandó alapanyag friss és jó minőségű legyen, ezért csoportosítsuk a megvásárolandó élelmiszereket: a friss zöldségek, gyümölcsök beszerzését hagyjuk az utolsó napokra.

Olvassuk el a termékek címkéjét! A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek minőség-megőrzési időtartamuk van. Az élelmiszerek minőség-megőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi.

Az üzletekben nyers, vagy hőkezelt sonkák közül választhatunk. Ha nyers sonkát vásárolunk, az elkészítésénél vegyük figyelembe, hogy alaposan, lassú tűzön kell főzni, általában annyi órán át, ahány kilós.

Ügyeljünk arra, hogy a sonkafélék és a húskészítmények sótartalma magas. Az ünnepek alatt jellemzően fogyasztott nyers sonkák sótartalma maximum 7% lehet, a hőkezelt sonkáké 4,5%.  A napi ajánlott sóbevitel maximum 5 gramm! A nyers sonkában lévő só mennyisége csökkenthető, ha a főzővizet többször cseréljük. A sonkához kínált zöldségeket, salátákat egyáltalán ne, a köreteket csak mértékkel sózzuk!

A snidling, az újhagyma, a friss zöldpetrezselyem, a torma, a póréhagyma és más egyéb fűszerek (borsikafű, majoránna, hagyma, fokhagyma, kakukkfű) ízletessé teszik az ételt és jelentősen csökkentik a felhasznált só mennyiségét.

Értékes összetevőik (pl. vitamin- és ásványianyag-tartalmuk) hozzájárulnak ahhoz, hogy az ünnepi menü egészségesebb legyen. Ilyenkor is törekedjünk naponta legalább 40-60 dkg zöldség- és gyümölcsmennyiség elfogyasztására. Újhagyma, különböző salátafélék, retek, zöldköretek, cékla, alma segítségével, négy-ötszöri étkezésre elosztva megvalósítható az ajánlás.

A gyermekeknek szánt nyuszi-, bárány- és tojásfigurák kiválasztásánál törekedjünk a jó minőségű csokoládéáruk vásárlására. Válasszunk valódi ét- és tejcsokoládéból készült figurákat. A fehér csokoládéból előállított termékek cukortartalma magasabb. Az ünnepi sütemények mellett a csokifigurákban, csoki tojásokban található cukor hozzájárul a túlzott cukorfogyasztáshoz.


Az ünnep alatti súlygyarapodás elkerülése érdekében próbáljuk csökkenteni az egyes fogások energia- és zsírtartalmát. Törekedjünk a mértékletességre: többször keveset együnk. Az előkészítés során a látható zsírt távolítsuk el a húsokról, húskészítményekről, így is csökkentve a telített zsírok bevitelét. A köretek egy részét helyettesítsük friss salátával, kefirből vagy joghurtból házilag készített öntettel.

Fotó: 123rf.com

Sütemények készítésénél a finom- vagy rétesliszt egy részét helyettesítsük teljes kiőrlésű liszttel vagy búza-, illetve zabkorpával. Dúsítsuk süteményeinket gyümölccsel, és/vagy sovány tejkészítményekkel, túróval.

Az ünnepek után a maradék sonkából számtalan étel készíthető, amit a hétköznapokban ebédre vagy vacsorára is kínálhatunk. Tehetjük tésztába, rakott ételbe, pizzára, sós süteménybe, levesekbe. Például: rakott sonkás tészta, sonkás pizza, sonkával sült zöldségek, sonkás kifli, ezeket friss salátával is tálalhatjuk.

A húsvéti vendégjáráskor, locsolkodáskor az ünnepi kínálatból mértékkel fogyasszunk: egy gyomorrontás beárnyékolhatja az ünnepeket.

Hasonló mértéket tartsunk az alkoholos italok fogyasztásánál, és a gyerekeket ilyenkor se kínáljuk meg ezekkel!

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.