Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi fenyegetheti az újévi fogadalom betartását

Érdekességek2020. január 01.

A naptári év hajnalán legtöbben újévi fogadalmat teszünk: megfogadjuk, hogy lemondunk bizonyos káros szenvedélyeinkről, vagy épp elhatározzuk, hogy új, hasznos szokásokat teszünk magunkévá.

A célunk ilyenkor az, hogy életünket ezt követően új keretek között élhessük.
Az újévi fogadalmakat tehát megtölti és áthatja a változás, a változtatás iránti vágy. Egy vágy, mely legtöbbször valami miatt mégsem teljesül.

ÚJ ÉV, ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ ÉLET
Természetes vágyunk a megújulásra, az újrakezdésre, a tiszta lappal történő indulásra mindig sokkal erősebb naptári fordulópontok idején. Nincs ez másként újév napján sem.
Ekkor hajlamosak vagyunk új fényben látni a jövőnket, s olyan célokat megfogalmazni, melyek elérésére már régóta vágyunk. 
Az újév az újrakezdés lehetőségével csábít, az újévi fogadalom pedig ezt a vágyat segíti célként kitűzni. Attól azonban, hogy valamit kimondunk, még nem válik valósággá. Az újrakezdéshez ugyanis tartós változásra van szükség, mely legtöbbünket idővel megadásra késztet.


MITŐL ÁLLANDÓ A VÁLTOZÁS?
A változás az élet természetes velejárója. El kell fogadnunk, hogy körülöttünk semmi sem állandó, semmi nem szól örökre. Mi magunk is csupán meghatározott időt töltünk el a világban, melyet ismerünk.
A változás tehát áthatja az életünket és folyamatosan alakítja életterünket. Ennél fogva jobb azt nemmegadóan elszenvedni, hanem aktívan a képünkre formálva inkább előnyként megélni.
Rugalmassággal, és nyitottsággal jobb eséllyel tudunk alkalmazkodni az életünket végigkísérő változásokhoz. Ehhez azonban az kell, hogy a változásban mindig a lehetőséget lássuk, és ne a félelmet keltő ismeretlent.

HOGYAN HAT RÁNK A FÉLELEM?
Az, ami új, egyben ismeretlen is. Ami pedig ismeretlen, sok esetben félelmi reakciót vált ki. A félelem azonban bénítóan hat, és megakaszthatja a cselekvés gépezetének fogaskerekeit.
Az újévi fogadalmunkat kísérő lelkesedés így idővel veszíthet a lendületéből.
Ugyan világosan látjuk, mit kellene tennünk, mégsem tesszük. Halogatjuk, hogy ténylegesen belevágjunk, vagy megmagyarázzuk magunknak az időszakos visszaesések okát, esetleg elhessegetjük magunktól a szemrehányó gondolatokat, végül pedig sikeresen meggyőzzük magunkat arról, hogy tulajdonképpen jó nekünk úgy, ahogy eddig volt.
Mindez persze csupán önámítás.

MI A MEGOLDÁS?
Az, amitől félünk, egyrészt csak addig tűnik félelmetesnek, még szembe nem nézünk vele Másrészről a félelmünk tárgya addig-addig fog valamilyen formában visszaköszönni az életünk egyéb más területein, míg egyszer meg nem oldjuk, és tovább nem lépünk rajta.
A félelem ilyen jellegű megközelítésben tehát kijelöli a fejlődés irányát.
A sikeres megküzdés, a tartós változás büszkeséggel ajándékozza meg azt, aki kivívta magának ezt az eredményt. Nem csupán a cél elérése növeli azonban az önbecsülést.
Az út maga, a változás folyamata önmagában gazdagítja önismeretünket. 
A számos új képesség, és érték ugyanis, melyet az utazás során felfedezünk magunkban mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt követően ne aváltozástól való félelmeink,ill. önámító hiedelmeink irányítsák az életünket, sokkal inkább az önbizalommal teli, jól átgondolt döntéseink sora.

Milyen változásra vágysz az újévben?
Mit mondasz magadban, amikor erre gondolsz?
Milyen érzések járnak át közben?
Hogyan teheted sikeressé a változás folyamatát?

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.