Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi az interoceptív érzékelés?

Érdekességek2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Fotó: halfpoint © 123RF.comAz interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.


Az eltérések okai

Interoceptív szenzoros eltérések különböző okokból alakulhatnak ki.

• Neurológiai fejlődési zavarok: olyan állapotok, mint az autizmus spektrumzavar (ASD) vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) befolyásolhatják az interoceptív érzékelést.

• Traumás élmények: a traumás élmények vagy a stresszes helyzetek megzavarhatják az interocepciót.

• Genetikai tényezők: néhány gyermek genetikailag hajlamosabb lehet szenzoros integrációs zavarokra.

Az interoceptív eltérések alul- és túlérzékenység formájában jelentkezhetnek, amelyek különböző hatásokat gyakorolnak a gyermekek fejlődésére.

Alulérzékenység

Definíció: az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a belső ingerekre. Számukra a normál érzések (pl. éhség vagy fáradtság) nem okoznak megfelelő reakciót.
Példa:
Éhségérzet hiánya: egy alulérzékeny gyermek nem érzi meg időben, hogy éhes vagy szomjas.
Hatás: ez vezethet alultápláltsághoz vagy dehidratációhoz.
Példa:
Fájdalom érzékelésének gyengesége: a gyermek nem reagál megfelelően a fájdalomra (pl. nem sír ütközéskor, eleséskor).
Hatás: ez sérülésekhez vezethet, mivel nem tudja elkerülni a veszélyes helyzeteket.

Túlérzékenység

Definíció: a túlérzékeny gyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a belső ingerekre. Minden érzetet túlzottan intenzíven élnek meg.
Példa:
Fájdalom intenzív érzése: egy túlérzékeny gyermek extrém fájdalmat élhet meg kisebb sérülések esetén is.
Hatás: ez szorongáshoz és félelemhez vezethet, ami megnehezíti számára a mindennapi tevékenységeket.
Példa
Érzelmi reakciók: a gyermek erős szorongást érezhet egyes helyzetekben (pl. iskolai események).
Hatás: ez csökkentheti az önbizalmát és szociális elszigeteltséghez vezethet.

Hatások a fejlődésre

Motoros fejlődés

Szociális fejlődés

Kognitív fejlődés

Kezelési lehetőségek

A proprioceptív szenzoros eltérések általában többféle megközelítést igényelnek.

Érzékszervek az SPD szerint 
Vizuális (látás) 
Auditív (hallás) 
Taktilis (érintés) 
Vesztibuláris (egyensúly) 
Proprioceptív (testhelyzet) 
Interoceptív (belső érzékszervek) 
Olfaktórikus (szaglás) 
Gusztatorikus (ízérzés)

Mit tehetünk?

Az interoceptív szenzoros eltérések jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére és a mindennapi életére. Az alul- és túlérzékenység különböző módon befolyásolja a motoros készséget, a szociális interakciókat és a kognitív fejlődést. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet ezeknek az eltéréseknek a kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést. A szülőknek fontos figyelniük a gyermek viselkedésére és belső állapotaira, hogy időben felismerhessék ezeket az eltéréseket, és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

Simon Bence
óvodapedagógus,
TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.