Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi az interoceptív érzékelés?

Érdekességek2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Fotó: halfpoint © 123RF.comAz interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.


Az eltérések okai

Interoceptív szenzoros eltérések különböző okokból alakulhatnak ki.

• Neurológiai fejlődési zavarok: olyan állapotok, mint az autizmus spektrumzavar (ASD) vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) befolyásolhatják az interoceptív érzékelést.

• Traumás élmények: a traumás élmények vagy a stresszes helyzetek megzavarhatják az interocepciót.

• Genetikai tényezők: néhány gyermek genetikailag hajlamosabb lehet szenzoros integrációs zavarokra.

Az interoceptív eltérések alul- és túlérzékenység formájában jelentkezhetnek, amelyek különböző hatásokat gyakorolnak a gyermekek fejlődésére.

Alulérzékenység

Definíció: az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a belső ingerekre. Számukra a normál érzések (pl. éhség vagy fáradtság) nem okoznak megfelelő reakciót.
Példa:
Éhségérzet hiánya: egy alulérzékeny gyermek nem érzi meg időben, hogy éhes vagy szomjas.
Hatás: ez vezethet alultápláltsághoz vagy dehidratációhoz.
Példa:
Fájdalom érzékelésének gyengesége: a gyermek nem reagál megfelelően a fájdalomra (pl. nem sír ütközéskor, eleséskor).
Hatás: ez sérülésekhez vezethet, mivel nem tudja elkerülni a veszélyes helyzeteket.

Túlérzékenység

Definíció: a túlérzékeny gyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a belső ingerekre. Minden érzetet túlzottan intenzíven élnek meg.
Példa:
Fájdalom intenzív érzése: egy túlérzékeny gyermek extrém fájdalmat élhet meg kisebb sérülések esetén is.
Hatás: ez szorongáshoz és félelemhez vezethet, ami megnehezíti számára a mindennapi tevékenységeket.
Példa
Érzelmi reakciók: a gyermek erős szorongást érezhet egyes helyzetekben (pl. iskolai események).
Hatás: ez csökkentheti az önbizalmát és szociális elszigeteltséghez vezethet.

Hatások a fejlődésre

Motoros fejlődés

Szociális fejlődés

Kognitív fejlődés

Kezelési lehetőségek

A proprioceptív szenzoros eltérések általában többféle megközelítést igényelnek.

Érzékszervek az SPD szerint 
Vizuális (látás) 
Auditív (hallás) 
Taktilis (érintés) 
Vesztibuláris (egyensúly) 
Proprioceptív (testhelyzet) 
Interoceptív (belső érzékszervek) 
Olfaktórikus (szaglás) 
Gusztatorikus (ízérzés)

Mit tehetünk?

Az interoceptív szenzoros eltérések jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére és a mindennapi életére. Az alul- és túlérzékenység különböző módon befolyásolja a motoros készséget, a szociális interakciókat és a kognitív fejlődést. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet ezeknek az eltéréseknek a kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést. A szülőknek fontos figyelniük a gyermek viselkedésére és belső állapotaira, hogy időben felismerhessék ezeket az eltéréseket, és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

Simon Bence
óvodapedagógus,
TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.