Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi áll a krónikus fáradtság szindróma hátterében?

Érdekességek2019. január 05.

Az összetett tünetegyüttessel, többek között hosszan tartó fizikai és mentális kimerültséggel járó krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome – CFS) okait kutató tudósok szerint az ok abban kereshető, hogy egyes emberek immunrendszere jóval aktívabban reagál az egészség elleni támadásokra.

A CFS világszerte több mint 17 millió embert érint, akik gyakran ágyhoz kötöttek és képtelenek elvégezni olyan napi tevékenységeket, mint a tisztálkodás vagy a táplálkozás.

A kutatók egy interferon alfa nevű szert alkalmaztak, hogy előidézzék a szindróma modelljét és arra jutottak, hogy azok a páciensek, akik a kezelésre hiperaktívan vagy túlzón reagáltak, sokkal hajlamosabbak voltak a súlyos kimerültségre.

“Első alkalommal mutattuk ki, hogy azok, akik hajlamosak CFS-hez hasonlatok betegségekre, túlműködő immunrendszerrel rendelkeznek az azt érő kihívás előtt és alatt is” – mondta el Alice Russell, a King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

Az állapot, valamint annak kutatása erősen vitatott részben azért, mert lehetséges okai és a gyengítő tünetek nagyon kevéssé ismertek.

Az interferon alfát a hepatitisz-C fertőzés elleni kezelésként alkalmazzák, és ugyanúgy aktiválja az immunrendszert, mint egy erőteljes fertőzés. Sok ilyen szert kapó páciens extrém fáradtságot tapasztal a kezelés során, többen pedig hónapokkal a gyógyszerkúra befejezése után is érzik a krónikus kimerültséget.


Russell és munkatársai 55 páciensben mérték a kimerültség és az immunrendszer markereit az interferon alfával végzett kezelés előtt, alatt és után. Arra jutottak, hogy az 55-ből 18-an, akiknél a CFS-hez hasonlatos betegség alakult ki, hiperaktív immunrendszerrel rendelkeztek a kezelés előtt és erősen túlzó reakciót mutattak a kezelés alatt. (MTI/Reuters)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors