Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi a tudományos igazság a böjtölés mögött?

Érdekességek2024. március 05.

Elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt, de ilyenkor sokan a vallástól függetlenül is léböjtkúrába, vagy méregtelenítésbe kezdenek, hogy tavaszra formába lendüljenek. Manapság egyre nagyobb divat az időszakos böjtölés is, amikor az evés és a koplalás váltakozik mindennap. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Fotó: pexels.comMindig keresték az emberek az örök fiatalság és megújulás forrását, nem meglepő tehát, hogy nagyon népszerűek az olyan étrendek, kúrák, módszerek, amelyek nem csak gyors fogyást, de az idő kerekének visszafordítását is ígérik. Ezek közül ma a legnépszerűbbek az időszakos böjtök, azaz az autofágia étrend.

A módszer tudományos háttere

Az autofágia a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, ami önemésztést jelent. Ez a sejtek önlebontó folyamatára utal, amivel eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat. Köznapi példával olyan ez, mint amikor néhány alkatrészcseréjével felújítjuk az autónkat. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést Oszumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki ezért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

És hogy jön a képbe a böjt? Úgy, hogy az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Böjtvariációk

Az autofágia sejtmegújító hatására alapozva több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben. Napjainkban a legnépszerűbbek ezek közül az időszakos böjtök. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:


Az időszakos böjtök hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak, mint a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszútávú és jól megtervezett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy az időszakos böjt például bekerülhessen a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.

Jótanácsok böjtöléshez

A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén. Nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem.

Böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését. Ezen segíthet a fokozatosság, illetve, ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el.

Függetlenül a böjtöléstől az biztos, hogy a túlzott kalóriabevitel nem tesz jót az egészségünknek, viszont kétségkívül hasznos, ha a korunknak, nemünknek, aktivitásunknak megfelelő kalóriát tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendet követünk. Ennek kialakításához segít hozzá a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása az OKOSTÁNYÉR®, vagy a dietetikusok teljesen személyre szabott, szakszerű tanácsadása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így hat szemünkre a globális felmelegedés

2025. augusztus 18.

A globális felmelegedés már nemcsak a bolygó ökoszisztémáit fenyegeti, hanem közvetlen és egyre érezhetőbb hatással van az emberi egészségre is, beleértve a látásunkat. Az Alensa vállalat felhívja a figyelmet erre a növekvő egészségügyi veszélyre, és néhány egyszerű tippet kínál a látás minél hatékonyabb védelmére.

Riasztó tények a klímaváltozás szemészeti hatásairól

„A szemünk az egyik legérzékenyebb szervünk, amely közvetlenül ki van téve a környezeti változásoknak. A klímaváltozás több módon is veszélyezteti a látásunkat, amelyek közül sokan nem is tudnak,” – nyilatkozta Boros Mária, az Alensa optometristája.

Néhány kutatási adat:


Az UV-sugárzás globális szinten évente mintegy 20%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, ami jelentősen emeli a szürke hályog kockázatát.
Magyarországon a pollenszezon már átlagosan 10-15 nappal hosszabb, mint 20 évvel ezelőtt, ami az allergiás kötőhártya-gyulladások gyakoriságának 30%-os növekedését eredményezte.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint a szürkehályog a világ vezető vaksági oka, és az esetek közel 20%-a összefüggésbe hozható a megnövekedett UV-expozícióval.
Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a magas légszennyezettségű területeken élők körében 6%-kal magasabb a glaukóma előfordulási aránya.

Nyári allergiák

2025. augusztus 18.

Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.

Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.

Nyári allergének

A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.

Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.

Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.

Tünetek

Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.

Kezelés, megelőzés

Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.

Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?

2025. augusztus 17.

Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.   
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.

Mi lehet az inkontinencia oka?

A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.