Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Méregtermelő tengeri élőlények: A medúzák

Érdekességek2025. szeptember 06.

Fotó: Brianna Lengacher | UnsplashEz a puhatestű csalánozó a világ minden vizében honos (édesvízi példányai még a Dunában is felbukkantak). A harang alakú, kocsonyás testből (az állat testének 97%-át víz alkotja) csápok, karok nyúlnak ki. A testen elszórva, de a csápokon is (fajtától függően) kis tokok helyezkednek el, melyek érintésre kipattanó kis szigonyvégű fonalakat tartalmaznak. A kis fonalak méregtartalma allergiás, súlyos túlérzékenységi reakciót okoz. A kipattanás/kilövés mechanizmusa a természet egyik legcsodálatosabb jelensége: ez a kilövellés a biológiában ismert leggyorsabb akció, 600 nanoszekundum alatt lezajlik. A fonalakra ható gyorsulás eléri a 40 000 G-t! Ez a nagy préselőnyomás szakítja át az áldozat bőrét.

A kék palack medúza gyűszűnyi méretű, valóban kék borospalackot formázó testéről kapta nevét. A világ meleg vizű tengereiben él, a szél és a víz mozgása sodorja a partok közelébe. Az általános felmelegedés, a víz sótartalmának növekedése, valamint természetes ellenségei, a teknősök és delfinek pusztulása egyre több medúza megjelenését eredményezi a tengerpartokon (pl. 2005-ben Spanyolországban a havi 800 esetet is meghaladta a medúzasérülések száma).

A kisebb medúzacsípések allergiás reakciót okoznak, a bőr kivörösödik, viszkető, égő fájdalmat okoz. A méreg nem a vérárammal, hanem a nyirokrendszeren át terjed, és az egész testet érintő allergiás sokkot okoz. A kezelés a fonalak eltávolításából (nem csupasz kézzel!) és az érintett terület kezeléséből áll. A közszájon forgó tanácsokra (ecetes borogatás, homokkal való ledörzsölés, paradicsommal való borogatás, hűtés, sós meleg vízben való áztatás), nem szabad hallgatni!



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Országos Táncháztalálkozó és Népművészeti Vásár

2026. április 16.

Idei aktualitás a Táncháztalálkozón a „Fordulj, kedves lovam…” – népzenei szemle Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. A szemle célja: Kallós Zoltán erdélyi népzenekutató szellemi hagyatékának széles körű megismertetése a nagyközönséggel, hangszeres tánczenei hagyományaink által. A népzenei szemle meghirdetője a Táncház Egyesület, együttműködve a Hagyományok Házával, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. A szemle résztvevői: magyarországi és határon túli népzeneoktatási műhelyek, művészeti iskolák együttesei, hagyományos hangszeres felállásban és stílusban muzsikáló népzenei együttesek, már működő vagy kifejezetten a szemlére alakult zenekarok, azokban opcionálisan résztvevő énekesek.

További információ a Táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes jegyekről és jegyvásárlás a www.tanchaztalalkozo.hu weboldalon.

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.