Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mentális egészség fenntartása

Érdekességek2022. május 28.

A mentális fittség fenntartása éppoly fontos, mint a testi egészségünk karbantartása, edzése.

Fotó: gettyimages.comManapság mindannyian elfoglaltak vagyunk, egyre csak túlhajszoljuk magunkat. S éppen ezért nem tudunk rendesen kikapcsolódni sem, hiszen amikor jut egy kis idő magunkra, kerüljük azokat a tevékenységeket, melyek egy kicsit megmozgatnák az agyunkat.

Miért veszélyes, ha nem törődünk a mentális jóllétünkkel?

Ahogyan telnek az évek, és rendszeresen meg kell felelnünk a napi szintű elvárásoknak, úgy növekszik az esélye a kiégés veszélyének és a mentális kapacitásunk jelentős romlásának. Eleinte csupán feledékenységet tapasztalunk, később már jelentősebb memóriazavar is társulhat hozzá. Ez pedig tovább generálja az amúgy is stresszes élethelyzetet. Nem szánunk elég időt a regenerálódásra, s így elindul egy végeláthatatlan állapotromlás.

Aki pedig nem elég stabil mentálisan, hajlamosabb lesz az indokolatlan hangulatingadozásokra. Nehezebben tud megfelelni a munkahelyi követelményeknek, problémát okoz a napi teendők menedzselése, romlik a stressztűrő képessége, ugyanakkor a korábban jól bevált megküzdési technikái csődöt mondanak.

A pszichés vitalitás fenntartása nélkül testünk is sokkal könnyebben betegszik meg. Idővel megjelenhetnek a fizikai tünetek is. az egészség maga mindig is több részegység együttes életerős mivoltával értendő. Tehát figyelmet kell fordítani a testi, lelki és mentális erőnlétre egyaránt. Amennyiben az egyiknél romlás tapasztalható, hamar mellétársulhat a többi területen is valamilyen rendellenesség.

Mely tevékenységek, praktikák segíthetnek a szinten tartásban?

• Az egyik legismertebb a rejtvényfejtés. Játékosan, mégis koncentrációt igényelve megtornáztatja az elménket. A sikerélmény pedig jóleső érzéssel tölt el, ami elindít egy sor pozitív folyamatot.

• A gondolkodtató feladványok mellett választhatunk egyéb elmejátékok közül is, mint például memóriajátékok, kártyás agytornák. Az egyik személyes kedvencem a SET összeállítós kártyajáték, melyben a különböző színek, minták és formák alapján kell sorozatokat létrehozni.

• mondókák kitalálása és maga az írás is segít a karbantartásban. Ez a fajta kreatív tevékenység sok-sok örömet tud szerezni, másrészt visszaolvasva ezeket a szerzeményeket, szintén kellemes időtöltés.


Akiket különösen vonz az írás, érdemes megfontolnia a saját blog létrehozását, nem feltétlenül publikusan. Funkcionálhat teljesen személyes on line naplóként is, melyet csak a szerző olvashat. Ez kifejezetten ajánlott stresszlevezetés gyanánt is, a szellemi vitalitás megőrzésében játszott szerepe mellett.

Fotó: gettyimages.com

• Az olvasás hozzájárul szókincsünk bővítéséhez, ezt érdemes kihasználni, mert egyúttal az agyunk kreatív részét is stimulálja. Többször is tapasztaltam, hogy olvasással töltött néhány óra után sokkal gördülékenyebben ment a kommunikáció, nem kellett olyan sokat gondolkoznom egy-egy szóösszetételen. Máskor pedig egy napig kerestem azt a kifejezést, amire épp szükségem lett volna.

• A mentális jóllét fenntartásához elengedhetetlen a testünk fitten tartása is. Figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű mozgásra, lehet ez akár természetjárás is. Ott ugyanis elcsendesedhet az amúgy gondolatokkal túlterhelt elménk. A természet közelsége rengeteget segíthet, megadja azt a fajta nyugalmat, melyet egy zajos forgalom mellett képtelenek lennénk megtapasztalni.

• Beszélgessünk minél többet! Úgy vélem, a mai rohanás és az online világ előtérbe kerülése magával hozta az elmagányosodás lehetőségét. Hiába vagyunk mind elérhetőek, és néhány gombnyomás segítségével bárkivel beszélhetünk, mégis gyakran látni, hogy beszűkül a kommunikáció. Az üzengetés leamortizálódik jelekre, egyre kevesebb a mondanivalónk. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha bizonyos napokon időt szánunk a tartalmas beszélgetésekre családtagjainkkal és barátainkkal egyaránt.

• A legutolsó tipp talán annyira nyilvánvaló, hogy bele sem gondolunk. Fontos a saját korunk elfogadása. Ez ugyanúgy igaz minden korosztályra. A fiatalok gyakran siettetnék az időt, hogy elérjék a céljaikat, de így elfelejtik megélni a pillanatot. Az idősek pedig keseregnek, hogy már el is szaladtak az évek. Akármelyik táborba tartozunk, rengeteg öröm és élmény vár még ránk. Akik sokat mosolyognak, nevetnek, elfogadóbbak önmagukkal szemben. Ez mind kihat a pszichés állapotukra. Egyszerűen sugárzik belőlük a vidámság és a fittség. Örök kortalanokként mindenhová színt visznek a jelenlétükkel.

Fotó: 123rf.com

Ne feledjük, ez az egész csak rajtunk múlik!

A mentális fittség fenntartása éppoly fontos, mint a testi egészségünk karbantartása, edzése.

Dr. Scheszták Dóra
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.