Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Menopauzális tünetek: magas érintettség, alacsony tájékozottság

Érdekességek2026. március 05.

Fotó: freepikA Richter Gedeon nemzetközi kutatása rávilágít arra, hogy a menopauza időszaka sok nő számára fizikailag és érzelmileg is megterhelő. A menopauzában lévő magyar nők átlagosan 5,4 tünetet tapasztalnak, 58%-uk ezek közül legalább egyet napi szinten is. Ennek ellenére a menopauzát megélő nők 67%-a nem fordult orvoshoz. A leggyakoribb tünetek a hőhullámok, az alvászavarok, a fáradtság, a testsúly növekedése, a hangulati zavarok, és a csökkent szexuális vágy. Az alvászavarok és az ezekkel járó fáradtság más panaszok elviselését is nehezíti.

A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy ebben az időszakban egyedül marad a nehézségeivel, ami érzelmileg még kiszolgáltatottabbá teheti őket. A menopauzát megélő nők az általános egészségi állapotuk és szexuális életük minőségének romlását, valamint a mentális jóllétük visszaesését élik meg a menopauza legnegatívabb hatásaiként. A kezelési lehetőségek ismertsége továbbra is alacsony: a hormonális és nem hormonális terápiákról a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nők mindössze harmada hallott. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott a kezelésekre, és csupán 22% utasítaná el a hormonális megoldásokat.


„Meggyőződésünk, hogy a testi és lelki egészség egymástól elválaszthatatlan, és ahhoz, hogy valódi előrelépést érjünk el, ezeknek a témáknak helyet kell kapniuk a társadalmi párbeszédben. A Richter célja, hogy a nők ne maradjanak egyedül ezekkel a nehézségekkel, és könnyebben felismerjék: érdemes segítséget kérniük” – tette hozzá a kutatás kapcsán Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.

A kutatás módszertana

A vizsgálatot az Inspira Research Kft. készítette online adatfelvétellel, országonként reprezentatív mintán, 18–59 éves nők részvételével (országonként N=2000, összesen N=12 000). A kérdőív minden fő témakörhöz validált tabu-kérdésblokkokat tartalmazott. A kutatás témái kiterjedtek a szexuális szokásokra, a termékenységre, a menopauzára, a női betegségekre, a szűrővizsgálatokra és az egészségtudatosságra is.

 Richter Gedeon Nyrt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.