Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire gyors a „rapid” fájdalomcsillapítás?

Érdekességek2023. október 13.

Az akut fájdalommal küzdő betegek minél rövidebb időn belül, minél hatásosabban szeretnék megszüntetni a fájdalmukat. A megfelelő fájdalomcsillapítás érdekében a hatóanyag és annak dózisa mellett arra sem árt odafigyelni, hogy a bevételt követően mennyi idő alatt lép fel a fájdalomcsillapító hatás, vagyis gyorsan ható, azaz „rapid”-e egy készítmény.

Fotó: gettyimages.com„Gyorsan hasson, és érjen is valamit” – hangzik a betegek igénye a patikában. A tenziós típusú fejfájás, a migrén, a fogfájás, az akut sportsérülések vagy a menstruációs görcs enyhítésére is alkalmazhatók az ibuprofént tartalmazó gyógyszerek, amelyek nagy része vény nélkül kapható.

Az ibuprofénnél egy több mint 50 éves hatóanyagról van szó, amely még mindig képes „újat mutatni”, elsősorban annak köszönhetően, hogy a gyógyszertechnológusok „új ruhába öltöztetik”.

Mit is jelent ez?

A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású ibuprofén hatóanyag az új készítményekben is változatlan marad, miközben a gyógyszerforma és a benne alkalmazott segédanyagok változnak. Vagy is a hagyományos tabletta helyett például lágy kapszuláról lesz szó, amelyben olyan, okosan megválogatott segédanyagok találhatók, amelyek biztosítják, hogy a készítmény fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása a bevételt követően minél hamarabb ki alakulhasson. Aki már szenvedett hasogató fejfájásban, vagy akit már kínzott fogfájás – és ki ne lenne érintett? –, az egyetért azzal, hogy minden perc számít.

A gyorsan felszívódó és gyors hatásfellépésű, vagyis a fájdalmat rövid időn belül csillapító, úgynevezett „rapid” szereknél az időfaktor igen kedvező.


Egyórányi fájdalom megspórolható?

Az ibuprofén példájánál maradva: a „rapid” 400 mg ibuprofént tartalmazó lágy kapszulák esetén a maximális vérbeli hatóanyagszint eléréséhez szükséges idő körülbelül 40 perc. Ekkor a fájdalommal küzdő beteg vérkeringésében már nagy mennyiségben jelen van az ibuprofén, és a beteg általában már egyértelműen érzi, hogy enyhül a fájdalma.

Ezzel szemben ez az időérték a normál kioldódású, hagyományos ibuprofénes tablettáknál 60–120 perc (jellemzően 90 perc). Egy kis számolással kiderül, hogy a majdnem egy óra időbeli különbség nem lényegtelen!

Fotó: 123rf.com

A „rapid” gyógyszereknél nem XXI. századbeli felfedezésről van szó. Már egy közel 30 évvel ezelőtti közlemény is rámutatott arra, hogy a 400 mg ibuprofént tartalmazó lágyzselatin-kapszulából mintegy harmada idő alatt jelentősen magasabb vérben mért ibuprofén csúcskoncentráció valósítható meg, mint a filmbevonatos ibuprofénes tablettákból.

Gyorsan jön, és gyorsan múlik a hatás?

A „rapid” ibuprofénes készítmények alkalmazásakor rövidebb időn belül fellép a fájdalomcsillapító hatás, hamarabb múlik a fájdalom, mint a hagyományos formulációjú gyógyszerek bevételekor. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy – a későbbiekben – hamarabb abbamarad/múlik a hatás, és korábban kell a betegnek a következő gyógyszeradagját bevenni. Vagyis a hatás nem cseng le olyan gyorsan, hogy hamarosan szükségszerűen egy új „pirula” után kelljen nyúlnia a betegnek.

A fogfájás csillapítása kapcsán bizonyosodott be, hogy azoknál, akik „rapid” 400 mg ibuprofént tartalmazó készítményekkel csillapították a fájdalmukat, 6 óra elteltével ritkábban volt szükség egy újabb adag fájdalomcsillapítóra, mint azoknál, akik hagyományos formájú (tehát nem „rapid”), 400 mg ibuprofént tartalmazó fájdalomcsillapítót vettek be. Számszerűen: a „rapid” hatású ibuprofénes készítményt bevevő betegeknek csak a 32%-a vett be 6 óra elteltével egy újabb adag fájdalomcsillapítót, míg a hagyományos ibuprofénes gyógyszert használók 43%-ának volt szüksége 6 óra elteltével egy újabb adag patikaszerre.

Mit jelent ez? Minél kevesebb gyógyszeradag bevételével csillapítható a fájdalom, annál jobb, mert akkor a mellékhatások kisebb kockázatával kell számolni, vagyis a rapid formulációk választása előnyös lehet.

Ha a patikában válogatunk az ibuprofénes gyógyszerek között… Klinikai tapasztalat, hogy minél magasabb az ibuprofénvérszint a gyógyszer bevételét követően 1 órával, annál jelentősebb mértékű a fájdalomcsillapítás; azaz annál hamarabb csillapodik a fájdalom. A patikában – az akut fájdalmak kifejezettebb csillapítása érdekében – érdemes tehát olyan ibuprofénes gyógyszert választani, amelynek a bevételével a fájdalomcsillapításhoz szükséges ibuprofénvérszint viszonylag rövid időn belül elérhető.

Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.