Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

Érdekességek2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.


A 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét

Vitathatatlan, hogy a szülők felelőssége óriási, ám az idejük, energiájuk sajnos olykor elfogy, emiatt sokszor nem fér bele az életükbe, hogy iskola után edzésre vigyék a gyereket, illetve mindig egészséges ételt készítsenek. Pedig mindennél fontosabb lenne, ugyanis a 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét.

„Ha valaki általános iskolás korban elhízott, az nagy valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőttként, de ugyanígy igaz az is, hogy ha ebben az időszakban sportol a gyerek, akkor később is szeret mozogni és nem hízik el. Nagyon fontos, hogy a szülők minőségi, rostban gazdag alapanyagokból készítsék az ételeket, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak a gyerekek. Nem szabad tiltani a chipset és az édességeket, mert ha néha ilyeneket esznek az iskolások, nem lesz semmi bajuk. A kérdés mindig a mennyiség és a minőség. Sok zöldségből – zeller, cékla, édesburgonya –, sőt almából is lehet chipset készíteni – vékony szeletekre vágni és a sütőben megsütni. Ez roppant egészséges, és könnyű a gyerekekkel megszerettetni. Emellett pedig a gyerekeknél is nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra. Semmiképp nem cukros üdítőkre, hanem vízre. Az édességek esetében is vannak receptek, melyek segítségével nem bombázzuk szénhidráttal gyermekünket. Éppen ezért készítettem el a Sütizz és fogyj! című receptkönyvem, hogy alternatívát nyújtsák azoknak, akik figyelnek a vonalaikra, netán laktóz- vagy glutén érzékenyek, mégis szeretnének édességet fogyasztani. Kis változtatással sok mindent el lehet érni. A cél pedig nem más, mint a gyerekek egészsége – ez minden fáradozást megér” – teszi hozzá Czanik Balázs.

Alacsony szénhidráttartalmú finomságok Czanik Balázstól

Fehérjés Kókuszgolyó

 

Tipp: a jobb íz miatt ajánlott a kókuszreszeléket 2 percig pirítani.

Tápérték (1 db-ra vonatkozóan): energia: 155 kcal, fehérje: 14 g, szénhidrát (felszívódó): 3 g, melyből cukrok: 2 g, rostok: 3g, zsír: 9 g, telített zsírsavak: 8 g

Chia Palacsinta / 2 adag

 

Tápérték (1 adagra vonatkozóan):

Energia: 155 kcal, fehérje: 8 g, szénhidrát (felszívódó): 9 g, melyből cukrok: 3 g, rostok: 5 g, zsír: 12 g, telített zsírsavak: 6 g


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.