Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

Érdekességek2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.


A 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét

Vitathatatlan, hogy a szülők felelőssége óriási, ám az idejük, energiájuk sajnos olykor elfogy, emiatt sokszor nem fér bele az életükbe, hogy iskola után edzésre vigyék a gyereket, illetve mindig egészséges ételt készítsenek. Pedig mindennél fontosabb lenne, ugyanis a 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét.

„Ha valaki általános iskolás korban elhízott, az nagy valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőttként, de ugyanígy igaz az is, hogy ha ebben az időszakban sportol a gyerek, akkor később is szeret mozogni és nem hízik el. Nagyon fontos, hogy a szülők minőségi, rostban gazdag alapanyagokból készítsék az ételeket, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak a gyerekek. Nem szabad tiltani a chipset és az édességeket, mert ha néha ilyeneket esznek az iskolások, nem lesz semmi bajuk. A kérdés mindig a mennyiség és a minőség. Sok zöldségből – zeller, cékla, édesburgonya –, sőt almából is lehet chipset készíteni – vékony szeletekre vágni és a sütőben megsütni. Ez roppant egészséges, és könnyű a gyerekekkel megszerettetni. Emellett pedig a gyerekeknél is nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra. Semmiképp nem cukros üdítőkre, hanem vízre. Az édességek esetében is vannak receptek, melyek segítségével nem bombázzuk szénhidráttal gyermekünket. Éppen ezért készítettem el a Sütizz és fogyj! című receptkönyvem, hogy alternatívát nyújtsák azoknak, akik figyelnek a vonalaikra, netán laktóz- vagy glutén érzékenyek, mégis szeretnének édességet fogyasztani. Kis változtatással sok mindent el lehet érni. A cél pedig nem más, mint a gyerekek egészsége – ez minden fáradozást megér” – teszi hozzá Czanik Balázs.

Alacsony szénhidráttartalmú finomságok Czanik Balázstól

Fehérjés Kókuszgolyó

 

Tipp: a jobb íz miatt ajánlott a kókuszreszeléket 2 percig pirítani.

Tápérték (1 db-ra vonatkozóan): energia: 155 kcal, fehérje: 14 g, szénhidrát (felszívódó): 3 g, melyből cukrok: 2 g, rostok: 3g, zsír: 9 g, telített zsírsavak: 8 g

Chia Palacsinta / 2 adag

 

Tápérték (1 adagra vonatkozóan):

Energia: 155 kcal, fehérje: 8 g, szénhidrát (felszívódó): 9 g, melyből cukrok: 3 g, rostok: 5 g, zsír: 12 g, telített zsírsavak: 6 g


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Torokgyulladás a melegben? A légkondi is okozhatja

2025. június 25.



A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt.

A fagyi és a légkondi a bűnös?

A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.
– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő. – A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.

Tartogatott vizelet és hüvelyszárazság is hajlamosíthat hólyaghurutra

2025. június 24.



Sokan úgy kapcsolják össze az úgynevezett felfázást a hideggel, hogy úgy vélik, a hideg vízben való tartózkodás vagy akár egy hideg kövön ülés okozza a kínzó tüneteiket. Holott a hólyaghurutot vagy cisztitiszt valójában baktériumok okozzák, bár ténylegesen van néhány hajlamosító tényező, amelyeket érdemes ismerni. Ezeket mutatta be dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.

Mi okozza valójában a hólyaghurutot?

A közkeletű, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak a vastagbélben, és szükség is van rájuk. Azonban, ha a húgyutakba kerülnek és elszaporodnak, ott már kórokozókká válhatnak és nagyon fájdalmas hólyaghurutot hozhatnak létre. Az egyik leggyakoribb ilyen kórokozó az Echerichia coli (E. coli.) baktérium. De miért juthat be egy alapvetően bélben tartózkodó baktérium a húgyutakba és miért fenyegeti ez a veszély erősebben a nőket?


Több hajlamosító tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a bélbaktériumok a húgyutakba juthassanak, és ott elszaporodva betegséget okozzanak. A nőknek alapvetően rövidebb a húgycsöve, ami azt jelenti, hogy a baktériumoknak kevesebbet kell utaznia, hogy elérjék a húgyhólyagot, valamint a húgycső alsó harmada folyamatosan ki van téve a hüvelyből és a végbélből származó kórokozókkal való találkozásnak – ismerteti Bajor doktor. – Ezen kívül sok nő úgy tapasztalhatja, hogy szexuális aktus után jelennek meg a tünetek, és ebből tévesen arra következtethetnek, hogy esetleg nemi betegségről van szó. Holott csak az történik, hogy a nemi élettel járó mechanikai behatás elősegítheti a kórokozók bejutását a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Vagyis bár az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre, azok önmagukban nem tartoznak az STD kategóriába.

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

2025. június 24.



A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.