Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitamin-szinthez?

Érdekességek2017. június 02.

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges.

A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitamin-hiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.

Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.

Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség – napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin – beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.

A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.

Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek – a spanyolok többsége – nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.


Hasonlóan számolták ki az ajánlott D-vitaminmennyiség megszerzéséhez szükséges időt is. Januárban, amikor csak a test 10 százalékát éri napsugárzás, mintegy 130 percre van szükség a napi D-vitaminmennyiséghez való hozzájutáshoz. Áprilisban és júliusban, amikor a test 25 százalékát éri napfény, elegendő körülbelül 10 perc, októberben 30 perc.

Ezek a számítások a III-as bőrtípusú emberekre készültek, és az adatok változnak, ha valakinek világosabb vagy sötétebb a bőre. Azt is figyelembe kell venni, hogy évszakonként egy átlagot vettek a test UV-sugárzásnak való kitettsége esetében, ha nagyobb testfelületet ér sugárzás, akkor a napon töltött idő csökkenhet – idézte Serranót az Eurekalert tudományos hírportál.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.