Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyek a pihentető alvás legfontosabb ismérvei?

Érdekességek2022. április 26.

Fotó: 123rf.comÉletünk közel egyharmadát alvással töltjük, ami soknak tűnik és éppen ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények között hajtjuk álomra a fejünket. Tavasszal és az óraátállítás idején különösen fontos, hogy egészségünk megőrzése érdekében odafigyeljünk a pihentető alvásra.

A Magyar Alvás Szövetség nemzetközi alváskonferencia keretében hívta fel a figyelmet az egészség, az alvás és az életmód összefüggéseire, a minőségi alvás fontosságára. Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartoznak: nem alszunk eleget és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan alvásunk hátterében valamilyen alvászavar, vagy alvásbetegség áll. Az alvás szakértői szerint sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük mindezt.

A japánoknak a kevés alvás is elég

Egy a közelmúltban publikált magyar felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk érzi úgy, hogy elég időt tölt alvással. Nem meglepő módon a szorgos japánok alszanak nemzetközi viszonylatban a legkevesebbet, akik hétköznaponként átlagban csak 6 óra 22 percet töltenek az ágyban. Az viszont érdekesebb, hogy őket az amerikaiak követik, mindössze 10 perccel több alvással. A legnagyobb alvók a nyugat és észak-európai országok lakói, akik közül a hollandok szoktak a legtöbbet aludni. A magyarok átlagosan 7 óra 2 percet szunyókálnak, ami nagyon kevés, ha azt vesszük, hogy egy felnőtt ember alvásigénye 8-9 óra.

Az alvás nagyon fontos szerepet játszik fizikai és pszichés egészségünkben. Az elegendő mennyiségű és minőségű alvás – ha az ráadásul a megfelelő időben is történik – a szellemnek és a testnek védelmet nyújt a megbetegedések ellen és hozzájárul az életminőség javulásához. Az, hogy nappal milyen a közérzetünk, nagyban függ attól, hogy hogyan aludtunk előző este. Ha nyugtalanul telt az éjszakánk, mert például nem hagyott pihenni a hőség, a bekapcsolva hagyott televízió, az esti buliban megivott alkohol vagy a késői fekvés, az másnap megbosszulja magát. Néhány kialvatlan éjszakát még átvészel a szervezet, de ha rendszeressé válik a rossz alvás, az előbb-utóbb fizikai és lelki megbetegedéshez vezet.


Jól aludtál?

Szinte minden nap feltesszük ezt a kérdést szeretteinknek. Hiszen pontosan tudjuk, hogy a minőségi alvás, több tényezős. A pihentető alvást sok minden befolyásolhatja. Hatással lehet ránk többek között a szoba hőmérséklete, a bútorok elhelyezkedése, a környezet, a színek, a szellőztetés és a zavaró fények is. De az egyik legfontosabb természetesen az ágybetét, a fekhely, amin alszunk. A matracnak általában a test, de különösképpen a gerinc számára egészséges és pontos alátámasztást kell biztosítania oly módon, hogy az alvó személy izomrendszere a testet erőkifejtés nélkül a legtermészetesebb és legkényelmesebb helyzetében stabilizálhassa. Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az alvás minőségének domináns tényezője a matrac. Néhány magyar gyártó termékválasztékában az egészséges gerinc-alátámasztást biztosító ágybetét kiemelt jelentőséget kap, hiszen a jó matrac és a megfelelő alvásrendszer megalapozása nélkül nincs jó alvás, illetve egészséges élet.

 

Fotó: 123rf.com

 

G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint a megfelelő matrac a pihentető alvás kulcsa: „A fekvőhelynek, a megfelelő fekvést biztosító matracnak a szerepe vitathatatlan. Hosszú idő is eltelhet, amíg valaki rájön arra, hogy a megfelelő matrac milyen fontos az éjszakai pihentető alvásához, nem is gondolja, hogy az alvászavara tüneteinek a jelentkezésekor az elsők között a matracára is kellene gondolnia. Mert bizony nemcsak az évekkel korábban vásárolt matrac minőségében következhet változás az idő múlásával, de megváltozhat a testsúly, a test csontozatának az állapota, például a folyamatosan végzett ülőmunka, vagy éppen az intenzív fizikai terhelések következtében módosulások alakulnak ki.”

Fotó: 123rf.com

Az alvás hatása életminőségünkre

A fentiek értelmében sokkal jobban oda kell figyelnünk az életmód, és különösen a pandémia okozta változások, alvást befolyásoló tényezők következményeire, pláne a gyermekek és a fiatalok vonatkozásában. Ezek a korosztályok ugyanis egyre kevesebbet alszanak, és az alvásuk minősége is romlott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. Ráadásul az óraátállítás is nehézségeket okozhat a reggeli ébredéskor, valamint a tavasz közeledtével sokan fáradékonyabbnak érzik magukat, ami jelzés értékű szervezetünk számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.