Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyek a krupp jellegzetes tünetei?

Érdekességek2019. október 13.

Fotó: 123rf.com

A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8%-a betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer kruppban szenved.

A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.

Melyek a tünetek?

Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.

Mi okozza a kruppot és milyen a lefolyása?

A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze.


A betegség lefolyása többnyire enyhe, néhány napon belül elmúlik. Általában az első egy-két éjszaka során lépnek fel súlyosabb tünetek, de a köhögés enyhébb formában akár egy hétig is fennmaradhat. Minden húsz betegből egynek annyira romlik az állapota, hogy orvosi beavatkozásra, kórházi ápolásra is szükség lehet. A bent fekvés általában rövid ideig tart, és sokszor csak a beteg megfigyelésére szorítkozik. Sokkal ritkábban, a kórházban fekvők kevesebb mint 0,5%-a szorul intenzív kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Mit tehetünk otthon?

Tudnunk kell, hogy a legtöbb krupp enyhe lefolyású, magától elmúló, beavatkozást nem igénylő betegség. Azonban minden olyan esetben, amikor nyugtalanok vagyunk a gyermek miatt, forduljunk gyorsan orvoshoz, és ne várjuk meg a reggelt. Addig is, amíg szakszerű segítséget kapunk, fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és – amennyire lehet – megnyugtassuk a gyermeket is. A sírás, az izgatottság csak fokozza a tüneteket. Sokat segítenek a hideg italok és a hűs levegő. Ilyenkor jó megoldás az ablak kinyitása, séta a szabadban, autókázás nyitott ablak mellett. Régebben sokat alkalmazták a levegő párásítását is, de ennek hatásosságát újabban megkérdőjelezik.

Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Szteroidtartalmú gyógyszerek (leginkább kúp formában) csökkentik a gyulladás tüneteit, lelohasztják a duzzadt nyálkahártyát, és ezáltal megkönnyítik a légzést. A szteroidok azonban csak a tüneteket csökkentik gyorsan, de nem szüntetik meg a kiváltó okot. Köhögéscsillapítók ilyen esetben nem javasoltak, nem segítenek, de jelentkezhetnek mellékhatásaik, például az álmosság. Ugyancsak nem hatásosak az antibiotikumok, hiszen a legtöbb megbetegedés (több mint 80%) vírusos eredetű. Magas láz esetén lázcsillapító adása indokolt.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha a gyermek légzése nagyon szapora, ha levegő után kapkod, ha nagyon nyugtalan. Ha folyik a nyála, ha nem tud nyelni, ha magas láza van, amely lázcsillapításra sem csökken. Ha a bőr színe sápadt vagy kékes. Ilyen esetekben legjobb azonnal mentőt hívni, és a gyermeket sürgősen kórházba szállítani.

Dr. Kardos Gabriella
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!