Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyek a krupp jellegzetes tünetei?

Érdekességek2019. október 13.

Fotó: 123rf.com

A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8%-a betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer kruppban szenved.

A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.

Melyek a tünetek?

Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.

Mi okozza a kruppot és milyen a lefolyása?

A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze.


A betegség lefolyása többnyire enyhe, néhány napon belül elmúlik. Általában az első egy-két éjszaka során lépnek fel súlyosabb tünetek, de a köhögés enyhébb formában akár egy hétig is fennmaradhat. Minden húsz betegből egynek annyira romlik az állapota, hogy orvosi beavatkozásra, kórházi ápolásra is szükség lehet. A bent fekvés általában rövid ideig tart, és sokszor csak a beteg megfigyelésére szorítkozik. Sokkal ritkábban, a kórházban fekvők kevesebb mint 0,5%-a szorul intenzív kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Mit tehetünk otthon?

Tudnunk kell, hogy a legtöbb krupp enyhe lefolyású, magától elmúló, beavatkozást nem igénylő betegség. Azonban minden olyan esetben, amikor nyugtalanok vagyunk a gyermek miatt, forduljunk gyorsan orvoshoz, és ne várjuk meg a reggelt. Addig is, amíg szakszerű segítséget kapunk, fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és – amennyire lehet – megnyugtassuk a gyermeket is. A sírás, az izgatottság csak fokozza a tüneteket. Sokat segítenek a hideg italok és a hűs levegő. Ilyenkor jó megoldás az ablak kinyitása, séta a szabadban, autókázás nyitott ablak mellett. Régebben sokat alkalmazták a levegő párásítását is, de ennek hatásosságát újabban megkérdőjelezik.

Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Szteroidtartalmú gyógyszerek (leginkább kúp formában) csökkentik a gyulladás tüneteit, lelohasztják a duzzadt nyálkahártyát, és ezáltal megkönnyítik a légzést. A szteroidok azonban csak a tüneteket csökkentik gyorsan, de nem szüntetik meg a kiváltó okot. Köhögéscsillapítók ilyen esetben nem javasoltak, nem segítenek, de jelentkezhetnek mellékhatásaik, például az álmosság. Ugyancsak nem hatásosak az antibiotikumok, hiszen a legtöbb megbetegedés (több mint 80%) vírusos eredetű. Magas láz esetén lázcsillapító adása indokolt.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha a gyermek légzése nagyon szapora, ha levegő után kapkod, ha nagyon nyugtalan. Ha folyik a nyála, ha nem tud nyelni, ha magas láza van, amely lázcsillapításra sem csökken. Ha a bőr színe sápadt vagy kékes. Ilyen esetekben legjobb azonnal mentőt hívni, és a gyermeket sürgősen kórházba szállítani.

Dr. Kardos Gabriella
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.