Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?

Érdekességek2022. szeptember 01.

Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.

Fotó: 123rf.comHasmenéses panaszok esetén nem árt felülvizsgálni azt, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Melyek azok a gyógyszerek, amelyeknek a szedése hasmenést válthat ki?

Leggyakrabban az antibiotikumok okoznak hasmenést
A hasmenést mellékhatásként kiváltó gyógyszerek között dobogós helyet foglalnak el az antibiotikumok. A baktériumokat elpusztító vagy a szaporodásukat gátló antibiotikumok szedése ugyanis a kórokozókon kívül a bélflóra számos egyéb tagját is elpusztítja, így a bélcsatornában élő jótékony baktériumok is áldozatai lesznek az antibiotikumoknak.

Mivel a bélflóra jótékony baktériumai fontos szerepet töltenek be az emésztési folyamatban, az antibiotikumok adagolásának egyik következménye bizonyos bakteriális emésztőenzimek hiánya lesz. Az enzimhiány pedig hasmenést, azaz gyakran jelentkező székelési ingert és vizes székletet okoz.

Nem árt tudni, hogy a széles hatás-spektrumú antibiotikumokból mindössze egyetlen adag bevétele is elegendő lehet ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya jelentős mértékben kibillenjen, és fellépjen a hasmenés.

Mi a teendő az antibiotikumok szedésével összefüggő hasmenés esetén?

Probiotikumok szedése javasolható. Lényeges a probiotikus szereknek az adagolását minél korábban megkezdeni, mert a probiotikumok alkalmazása akár felére is csökkentheti a hasmenés rizikóját.

Hatóanyagok, amelyek hasmenést válthatnak ki

A hasmenés számos gyógyszer mellékhatása lehet, és akár vény nélkül kapható gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazása esetén is előfordulhat. Sok esetben a hasmenés mint mellékhatás csak a gyógyszeres terápia kezdetén jellemző. Gyakori, hogy a szervezet néhány hét alatt hozzászokik az adott gyógyszerhez, és az nem fog a továbbiakban hasmenést okozni. Ez jellemző lehet egyes antidepresszánsok esetén.

Bizonyos hatóanyagoknál, köztük a magnéziumsóknál, a tiroxinnál és a C-vitaminnál, a hasmenés elsősorban akkor tapasztalható, ha ezek a patikaszerek a szokásosnál/előírtnál nagyobb dózisban kerülnek alkalmazásra. A „megadózisú” C-vitamin (naponta néhány gramm bevétele) adagolása például hasmenést okozhat. Ebben az esetben a helyes dozírozási séma követése hozzájárulhat a hasmenés enyhüléséhez, megszűnéséhez.


Útravaló

Ismeretlen eredetű hasmenéses panaszok esetén az orvossal vagy a gyógyszerésszel át kell tekinteni a szedett gyógyszereket, étrend-kiegészítőket is! Lehetséges, hogy a hasmenés „mindössze” mellékhatás. Antibiotikumok mellett javasolható a probiotikumok alkalmazása.

Véres széklet, görcsös hasmenés, 3 napot követően sem enyhülő hasmenéses panaszok esetén orvoshoz kell fordulni!

Fotó: 123rf.com

Néhány hatóanyag, amely mellékhatásként hasmenést okozhat

• Antibiotikumok
• Antidepresszánsok
• C-vitamin
• Pajzsmirigybetegek gyógyszerei (L-ti ro xin)
• Magnéziumsók
• A cukorbetegeknél gyakran alkalmazott metformin
• Egyes vérnyomáscsökkentők
• A gyomor fokozott savtermelését csökkentő gyógyszerek, köztük – a protonpumpagátló hatóanyagok (ezomeprazol, lanzoprazol, omeprazol, pantoprazol, rabeprazol) és a – H2-antagonista vegyületek (famotidin, ranitidin)

Fotó: 123rf.com

Adherencia – Együttműködő beteg
Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?
Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.