Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellkasi fájdom a reflux vagy a szív miatt

Érdekességek2019. október 10.

A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.

Fotó: 123rf.comSzámos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat  érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni!

A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, az asztmától kezdve a bordaporc gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás. 

Jelek, amelyek refluxra utalnak.

A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, reflux-szal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé.


A leggyakoribb tünetek:
Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
– A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
– Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
– Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat. 

Jelek, amelyek szív- érrendszeri eredetre utalhatnak

Elsősorban fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű.

Ezek többek közt:
– meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
– szívbetegségek a családban,
– légszomj, hidegrázás jelentkezése,
– mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.

Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.

Önnek is vannak mániái? – 1. rész

2026. június 19.

A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: például félnek az állatoktól, rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad össze- téveszteni a félelmet a fóbiával!

„Aki nem fél semmitől, az nem normális” – mondta Jean-Paul Sartre

Valóban, minden ember rabja valamilyen félelmének, okkal vagy ok nélkül, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: félnek például az állatoktól vagy rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad összetéveszteni a félelmet a fóbiával! Ez utóbbi beteges irtózásban nyilvánul meg, mely egészen a pánikba torkolló krízisig is elvezethet. Az ebben szenvedő személy megpróbálja elkerülni azt, ami a nyugtalanságát okozza: a tömeget, a macskákat, a mélységet vagy akár az injekciót. Ezt a jelenséget a pszichiáterek „kitérésnek” nevezik.

A folyamat egy pokoli spirálba taszítja a pácienst: amikor kikerül egy adott helyzetet, jobban érzi magát, de az nem tart sokáig. Ha a nyugtalanság előjön valakinél egy bank beeresztő, kicsi, lezárt biztonsági belépőjében, mikor minden oldalról rácsukódik a minden, és ezt elkerüli, legközelebb ugyanez a kellemetlen érzés rátörhet egy liftben. Később minden zárt térből ki kell menekülnie, ami jelentős komplikációkat okozhat az életében.