Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megváltoztathatja a napfény az anyajegyet?

Érdekességek2025. október 17.

A napsugárzás befolyásolhatja az anyajegyeket, amik sötétedhetnek, láthatóbbá válhatnak és akár növekedhet a bőrrák kockázata is. Mindenképpen fontos, hogy a nyári hónapokban óvintézkedéseket tegyenek azok, akiknek jelentős számú anyajegye, különösen pigmentált anyajegye, vagy ún. éranyajegye van. Dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos arról is beszélt, hogy nyáron vagy később, az őszi-téli hónapokban érdemes-e részt venni anyajegyszűrésen.

Fotó: rawpixel.com | freepikHogyan hathat a napfény az anyajegyekre?


Így védhetjük meg az anyajegyeket a túlzott napfényterheléstől

Érdemes még nyáron részt venni az anyajegyszűrésen?

Ha az egységes besötétedésen túl nincs gyanút keltő változás az anyajegyekben, a rutinszerű anyajegyszűréssel érdemes megvárni a fényszegényebb hónapokat, mert ha a bőr és az anyajegyek is visszanyerik eredeti, világosabb színüket, természetes képet alkothatunk róluk. Legjobb, ha valaki az évnek mindig azonos hónapjában vesz részt a szűrésen, mert ha készült fotódokumentáció, akkor egy hasonló állapotú képpel hasonlíthatjuk össze az új képeket – ismerteti dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos. – Természetesen, ha nem éves szűrésről van szó, hanem valamilyen szín-, méret-, alakváltozásról, vagy bármilyen gyanúsnak tűnő jelzésről, nem kell megvárni a természetes bőrszín visszaállását, azt a lehető leggyorsabban bőrgyógyásznak kell megmutatni. Ha pedig rosszindulatúság gyanúja miatt van szükség az eltávolításra, akkor azt is mihamarabb meg kell tenni, akár nyáron is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.