Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megúszhatjuk a fogorvosnál a fájdalmat

Érdekességek2023. január 12.

Fotó: 123rf.com

A fogorvosi fúró hangja szorongást válthat ki bennünk, és egyes kutatások szerint a kezelés közben az ősi túlélési ösztöneink kapcsolnak be. A legtöbben szégyelljük, hogy félünk a fogorvostól, pedig van megoldás, amellyel úrrá lehetünk a rettegésen, és megmenekülhetünk a fájdalomtól.

Maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe. Ez a félelem, szorongás egy természetes emberi reakció, amelynek több oka is lehet, azonban a feloldásukra is van megoldás. Karácsonyi Heni, a Lacalut dentálhigiénikusa minden félelmünkre tud megoldást.

Természetes, hogy félünk

Annak, hogy nem szívesen engedjük a szánkba a fogorvos éles, szúrós vagy hegyes eszközeit, egyszerű biológiai okai is vannak. A szánk ugyanis a testünk egyik legsebezhetőbb része, amivel a legalapvetőbb szükségleteinket elégítjük ki, azaz a légzést, ivást és evést végezzük vele. „A fogorvosok számára teljesen természetes, hogy a páciens fél. Emiatt ne szégyenkezzünk, bátran mondjuk el az érzéseinket és engedjük, hogy a szakértő segíteni tudjon” – mondta Karácsonyi Heni.

Kontrollmánia és tehetetlenség

A fogorvosi székben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk, előfordulhat az ismeretlentől való szorongás is.  Ráadásul ezek az érzések felerősödhetnek azokban, akik az élet minden területén szeretik ellenőrzés alatt tartani a dolgokat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy bátran tegyük fel a kérdéseinket az orvosunknak a kezelés lépéseiről, mert minél több információval rendelkezünk, annál nyugodtabban viseljük majd a beavatkozásokat. Ha tisztába kerülünk azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk, a beavatkozás maga is sokkal kevésbé lesz félelmetes.

Félős szülőnek félős a gyereke

Mint minden ilyen, a fogorvostól való félelem is visszavezethető a gyermekkorunkra. A rettegéshez azonban nincs szükségünk rossz élményekre és tapasztalatokra, bőven elegendő, ha a szüleinken azt látjuk, hogy félnek, tartanak a fogászati kezelésektől. Ezt a szociális mintát nagyon könnyen átvesszük, hiszen a veszélyes helyzetek elkerülése ösztönös folyamat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy vigyük magunkkal a gyermekeinket a saját kezeléseinkre is, hogy amikor náluk lesz szükséges a szűrés, illetve a beavatkozás, akkor már ismerős és biztonságos közegbe térjen vissza.

Jobban félünk, mint amennyire fáj 

A fogorvostól való félelem egyik legelterjedtebb oka a fájdalom, ami szintén ösztönös, viszont a legkevésbé indokolt. Az érzéstelenítésre használt korszerű módszerekkel a páciensek többsége alig érez fájdalmat. „Ha nem járunk gyakran fogorvoshoz, azt sem vesszük észre, hogyan fejlődik az orvostudomány, és hogyan lesz egyre fájdalommentesebb a fogászati beavatkozás. Ráadásul, ha fájdalom nélkül érkezünk a fogorvoshoz, nagy a valószínűsége annak is, hogy fájdalom nélkül távozunk. Ezért javasoljuk a rendszeres, fél éves szűrővizsgálatot, ahol még csírájában meg tudjuk oldani a legkisebb problémákat is” – tette hozzá a szakértő.


Fotó: 123rf.com

Szégyelljük, hogy szuvas a fogunk 

A szakértő tapasztalatai alapján a legtöbb beteg – amellett, hogy fél – azt is szégyelli, hogy fogszuvasodással vagy más problémával küzd. “Az, hogy valakinek szuvas a foga vagy ínygyulladással küzd, nem egyenlő az ápolatlansággal. A probléma oka lehet akár egy a számunkra nem megfelelő fogkefe vagy fogkrém használata, esetleg a rossz tisztítási technika is. Ne felejtsük el, hogy minden fogsor más, ezért a fogápolással kapcsolatban mindig kérjünk tanácsokat az orvosunktól, aki a mi problémáinkra egyénre szabottan ajánl majd megfelelő eszközöket és módszereket” – tette hozzá Karácsonyi Heni, dentálhigiénikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.