Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mégsem fertőzi meg az agysejteket a vírus

Érdekességek2021. december 16.

Fotó: gettyimages.com

Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.

A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.

A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem. “Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba” – mondta  Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.

Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.

A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.

A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.