Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megőrzik a fagyasztott élelmiszerek a vitaminokat?

Érdekességek2019. október 18.

Azt már az óvodában megtanultuk, hogy a legtöbb vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben van. Vajon igaz ez a gyorsfagyasztott zöldségekre is?

Fotó: 123rf.comAz egészséges táplálkozás elveinél olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint az alapanyagok, az ételkészítési módok változatossága, a szélsőségektől való tartózkodás, kiegyensúlyozott makro- és mikrotápanyag-bevitel. 

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű táplálkozás, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket

Mi a helyzet a fagyasztott ételekkel?

Még ma is sokan gondolják úgy, hogy a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök nagyon kevés vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fagyasztva tartósított élelmiszerek nemcsak megőrzik tápanyagtartalmukat és természetes állagukat, de sokáig eltarthatók, szezontól függetlenül bármikor elérhetők, és percek alatt elkészíthetők.

Az ízük pedig pont ugyanolyan finom, mint a friss zöldségeké, gyümölcsöké. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly minőségbiztosítási szűrőn kell átesniük, mielőtt forgalomba kerülnének. A háziasszonyok jelentős időt és fáradságot spórolhatnak meg, ha ezeket a termékeket választják, hiszen már eleve felhasználásra alkalmas állapotban kerülnek hozzájuk a boltok polcairól. Nincs szükség órákig tartó zöldségtisztításra, borsófejtésre, áztatásra, azonnal elkészíthetők belőlük a finomabbnál finomabb ételek.

A gyorsfagyasztott élelmiszerekből ma már gyakorlatilag ugyanolyan a kínálat, mint a friss árukból a piacon. Az is fontos szempont, hogy a gyorsfagyasztott zöldségekkel télen-nyáron táplálhatjuk szervezetünket ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal. 


Fotó: pixabay.comA gyorsfagyasztással történő tartósítás teljesen vegyszermentes, az eljárás során semmilyen adalékanyag nem kerül a tiszta alapanyaghoz.

Technológia 

A gyorsfagyasztással történő tartósításnak az a lényege, hogy az élelmiszer-ipari alapanyagokat a lehető legrövidebb idő – zöldségek, gyümölcsök esetében ez néhány perc – alatt kell lefagyasztani mínusz 18–22 °C-ra. Ennek következtében az élelmiszereket alkotó nagy mennyiségű víz (ez a zöldségek esetében 60–90%) apró jégkristályok formájában fagy meg, így a felengedéskor nem roncsolódik a sejtfal.

Az apró jégkristályoknak köszönhetjük azt is, hogy a gyorsfagyasztás után kiengedett termék nem ereszt túl sok levet, megőrzi az alapanyag eredeti alakját, színét, hasznos anyagait, vitaminjait, még az illatát is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy ezen a hőmérsékleten gyakorlatilag megáll az ételek romlását okozó mikroorganizmusok tevékenysége.

Gyorsaság

A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően órákon belül feldolgozásra kerülnek. Mivel a fagyasztási folyamat során csak csekély mértékű tápanyagveszteséget szenvednek el, megőrzik magas vitamin- és ásványianyag-tartalmukat. Ellentétben, a friss zöldségek, gyümölcsök sokszor csak napok, hetek alatt jutnak el az étkezőasztalunkra, és a szállítás, raktározás ideje alatt szép lassan elveszítik vitamin- és ásványianyag-összetevőjüket. A friss puhahúsú gyümölcsök és zöld színű zöldségek, szobahőmérsékleten való tárolás esetén, C-vitamin-tartalmuk 15%-át is elveszthetik naponta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!