Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meghűltél? Szaunázással a vírusok ellen

Érdekességek2019. október 17.

A szaunázás nem csak a hideg, téli hónapokban jelent élményt és felfrissülést, a thermohatás ősszel is kényezteti a bőrt, javítja a közérzetet, edzi az ereket és még a vírusokat is elűzi. A kellemes és hasznos kikapcsolódási forma.  

Jótékony hatás egészségre, szépségre

Kép: Ulrike Leone / Pixabay A szaunában uralkodó melegre és páratartalomra élénken reagál az egész szervezetünk: a bőrünktől a külső- és belső elválasztású mirigyekig. Ráadásul a forróságban elpusztulnak a kórokozók, így kifejezetten ajánlott például egy kis „gőzölés” a felső légúti, hurutos betegségek esetén vagy éppen influenzajárvány idején – megelőzésképp.

A szauna valóságos csodát tesz a bőrrel is. A forróság hatására legnagyobb szervünk, a bőr anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik. A felső hámréteg megduzzad, az elszarusodott bőrsejtek fellazulnak és a zuhany alatt könnyen lemoshatók. Az elhalt szarurétegek eltávolítását megkönnyítheti a dörzs- és masszázsszivacsok használata is. Száraz, hámló bőrrel is érdemes szaunázni, hiszen a hőhatás erősíti a verejtékmirigyeket, ezen keresztül pedig a bőr feszesebb, lágyabb lesz. Pattanások ellen is bevethető ez a módszer, hiszen a melegben megfolyósodik a bőrsejtekben raktározott faggyú, és a felszínre jutva, az izzadtsággal együtt távozik.

- A szaunázás igazi tréning az erek számára is. Amikor ugyanis a forró kabinból kilépve a hideg tus alá állunk, a kitágult véredények villámgyorsan összehúzódnak. A vér ráadásul könnyebben is tud áramlani, hiszen a csökken az érrendszer periférikus ellenállása. – fejti ki dr. Kósa Éva. - A szív egyre keményebben dolgozik, hogy megfeleljen a megnövekedett szükségleteknek. Így tehát a szaunázás éppolyan edzés a szívnek, mint a például futás a lábizmoknak. Ráadásul a felgyorsult keringés a verejtékmirigyeket is arra ösztönzi, hogy felszabadítsák a felgyűlt salakanyagokat, így a méregtelenítés is beindul. Mindezeken felül a feszültség, a stressz oldására is kiváló ez a módszer.


Tanácsok kezdőknek

Aki életében először szaunázik, ne legyen túl merész, nem kell azonnal a legforróbb kabint választania, vagy a legmagasabb padra ülnie. Azt is érdemes eldönteni, ülve vagy fekve szeretné átadni magát a melegnek.

Az átlagos testhőmérséklet a szaunában rövid idő alatt 37 fokról 39 fokra, vagy akár magasabbra emelkedik, az egész testen megjelennek az izzadtságcseppek. Ezt el kell tudni viselni (később még élvezni is lehet), ideális esetben 8-12 percig. Ha azonban csak ennél rövidebb ideig bírja a forróságot, nem ajánlatos erőltetnie, lépjen ki nyugodtan a kabinból.

Ekkor következik a vacogás, amikor érdemes a jó keringés érdekében pár lépést tenni a hűvös levegőn. Ezután jöhet el a hideg zuhany ideje, ami még azon bátraknak is kötelező, akik később a hideg vizű medencében is elmerülnek. Csak a forró és a hideg hatások váltakozása hozza létre az igazi szauna-effektust, az izzadás önmagában nem elegendő. A szaunában eltöltött körök után – optimálisan három kört ajánlott szünetekkel végigcsinálni – feltétlenül muszáj egy kis időt pihenéssel tölteni, hogy a szervezetnek legyen ideje regenerálódni.

A szaunázás alapszabályai


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!