Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megfázáskor milyen gyógyszert szedhet véralvadásgátló mellett

Érdekességek2020. január 22.

A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!

Fotó: 123rf.comA kumarin származékok esetén legyen körültekintőbb

A véralvadásgátlóknak több típusuk is létezik: ilyenek a heparinok/LMWH, az új típusú véralvadáságátlók (NOAC), valamint a kumarin-származékok. Ez utóbbiak alkalmazása bár igen elerjedt, ám fontos néhány szabállyal tisztában lenni szedésük során. Az egyik legfontosabb a rendszeres INR ellenőrzés (ez általában 2-3 közti), mivel, ha a megadott tartományon kívül esik, akkor vagy hatástalan a készítmény, vagy pedig vérzékeny állapotba került az érintett.

Hogy a véralvadásgátló megfelelően fejtse ki hatását, oda kell figyelni az esetleges étel- és gyógyszerkölcsönhatásokra!

Megfázásos időszakban mit lehet és mit nem?

A téli, megfázásokkal teli időszakban előkerülnek bizonyos gyógyszerek, gyümölcsök, házi praktikák, hogy hamarabb véget lehessen vetni a kellemetlen állapotnak. Azonban nem árt odafigyelni pár dologra!

Narancs, tőzegáfonya

A narancs és a tőzegáfonya elmaradhatatlan gyümölcsei a télnek, hiszen nem csak finomak, de egészségesek is, hiszen tele vannak immunerősítő vitaminokkal. Viszont fontos tudni, hogy az értékes C-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaznak K-vitamint is, ami valójában igen fontos szerepet tölt be a véralvadás folyamatában. Amennyiben valaki kumarin-származékot szed, oda kell figyelnie arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon! Ezért bármennyire is csábító immunrendszer turbózásnak a narancsokat egymás után elfogyasztani, ne egyen belőle többet, mint szokott! Szerencsére helyette sok más olyan gyümölcs van, melyek nem bővelkednek nagy mennyiségű K-vitaminban.


Láz-és fájdalomcsillapítók

A láz-és fájdalomcsillapítók szinte minden télen előkerülnek, hiszen az ember közérzetét nagyban javítják. Amire ügyeljen, hogy lehetőleg kerülje a NSAID (nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők) készítményeket, mivel együttes alkalmazásuk a kumarinokkal megnövelik a véralvadásgátló hatást, így megnő a vérzéses szövődmények rizikója. Ennek oka, hogy ezen gyógyszerek miatt sokkal több kumarin-származék kerül a májba, mint más esetben (a kumarinok és a NSAID szerek ugyanarra a plazmafehérjére kötődnek, így a kumarinok nagy része lesodródik és a májba kerül). 

Tehát kérjük a kedves betegeket, hogy kumarinszedés esetén kerüljék a TV-ben hirdetett „megfázás” elleni szereket és csak orvos tudtával és beleegyezésével szedjenek  gyógyszert (és bármit)- tanácsolja prof. Blaskó György.

Ugyanez igaz a diclofenac, ibuprofen készítményekre, továbbá az aspirinra, és még számos készítményre is. Ha kell, kis dózisban metamizole sodium vagy paracetamol hatanyagú gyógyszert használjon, orvosával egyeztetve!

Torokfertőtlenítők

A torokfájás esetén sokan nyúlnak különböző torokfertőtlenítőkhöz, melyek sokszor nem csak a fájdalmat és a gyulladást enyhítik, hanem baktériumok ellen is felveszik a harcot. Általában ezen készítmények alkalmazása megengedett, ám csakis olyat válasszon, mely nem tartalmaz antibiotikumot– figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Antibiotikumok

Sajnos előfordulhat, hogy antibiotikum szedésére szorul a beteg. Ekkor mindenképp tájékoztassa az orvosát, mivel a legtöbb antibiotikum fokozza a véralvadásgátló hatását (főleg az ún.makrolid antibiotikumok).


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.