Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megérkezett a gólya, de hogyan tovább?

Érdekességek2018. június 05.

A legtöbb elsőgyermekes párra jellemző, hogy amint fellélegezhetnének a szülést követően és megismerhetnék az új családtagot, máris számos új kérdés kínozza őket. Biztosan jól alszik, jól eszik, jól sír a pici? A Születés Hete rendezvénysorozat apropóján Bartos Rita szülésznő, a Czeizel Intézet babagondozás tanfolyamainak szakértője gyűjtötte össze az újdonsült szülőket leginkább foglalkoztató kérdéseket és válaszokat.

Biztosan eleget eszik a baba?

A táplálkozásra is igaz, hogy ahány baba, annyiféle igény. Előfordulhat, hogy a világra jövetel után nehezen vagy keveset szopik a kicsi: a 10%-os súlyesés még nem feltétlenül jelent problémát, e feletti súlyvesztésnél viszont pótolni kell donortejjel vagy tápszerrel, ha az anyukának nincs elegendő teje. A születést követő második héttől napi 5-6 pisis pelenka jelzi, hogy eleget evett a pici. A székletből is következtethetünk a táplálkozás minőségére: az első napokban fekete, a negyedik naptól lazább, sárgásbarnás lesz az ideális pelustartalom.


Ha nem koraszülött a baba, nem szenved sárgaságban, és az orvos sem rendelkezett másképp, nyugodtan rábízhatjuk, hogy jelezze, amikor éhes. Éjszaka nem muszáj erőszakkal felébreszteni, viszont fontos tudni, hogy a tejtermelést befolyásolhatja, ha 5-6 óra kimarad két szoptatás között. Nappal nem érdemes négy órás időszakoknál hosszabban aludni hagyni: így biztosíthatjuk a csöppség és a szülők nyugodtabb éjszakai pihenését.

Hogyan nyugtathatom meg a síró babámat? Mikor kell orvoshoz fordulni?

Idővel megtanuljuk megkülönböztetni az éhséget és a pelenka-problémát jelző sírást a fájdalmastól. Utóbbiról akkor beszélünk, ha valósággal visít az újszülött, ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni. Nyugtalan babánkat próbáljuk megnyugtatni ringató mozdulatokkal, énekléssel, vagy alkalmazzunk babamasszázst. A masszázs az ellazulás mellett segíti az idegrendszeri fejlődést és erősíti az immunrendszerét is.

Mennyi az ideális hőmérséklet a lakásban?

Az egészséges babák számára a szobahőmérséklet (21-22 °C) megfelelő környezetet jelent, csak az esti fürdetéshez érdemes három-négy fokkal feljebb tekerni a termosztátot. A koraszülöttek viszont néhány hétig jobban érzik magukat az egész nap melegebb lakásban.

Forró a pici homloka – mi a teendő?

A csecsemő lázát a popsijában a legegyszerűbb mérni. 38°C alatt nem érdemes aggódni, ráadásul a végbélben mért értékből 0,5-öt le kell vonni. Ilyenkor érdemes az immunrendszerre bízni a hőemelkedés csillapítását. Három hónaposnál fiatalabb babához viszont 38°C-os láznál hívjuk ki az orvost, mert ritkán lázasak és akár komolyabb baj előjele is lehet. Ügyeljünk rá, hogy ne száradjon ki a pici, gondoskodjunk a folyadékpótlásról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.