Megelõzhetõ rendellenességek
Érdekességek2026. április 25.
Az utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ezzel párhuzamosan a leendõ szülõk mind fontosabbnak tartják az újszülött egészségét. Leginkább a fejlõdési rendellenességektõl tartanak. Joggal, mivel a fejlõdési rendellenességek a betegségek sajátos csoportját képezik, amelyben teljes gyógyulás nem igen érhetõ el.
Míg a csecsemõkben korábban leggyakrabban betegséget elõidézõ kórokokat, így a fertõzéseket, a táplálkozási hiányártalmakat és másokat sikerült korlátozni, addig a fejlõdési rendellenességek megelõzése terén kevés sikert értünk el. Az elmúlt években legfeljebb méhen belüli felismerésükre nyílt mód, ezt követõen azonban csaknem mindig sor került a terhesség megszakítására - ez a "modern Taigetosz" azonban semmiképpen sem tekinthetõ optimális megoldásnak. Az 1990-es években azután a magzatvédõ vitaminok áttörést jelentettek egyes fejlõdési rendellenességek megelõzésében és ezáltal ennek az oly sok szomorúságot okozó betegségcsoport elõfordulásának korlátozásában.
A magzatvédõ vitaminok
Fontos lenne, ha minden kisbabát tervezõ pár tudná, hogy lehetõség van számos fejlõdési rendellenesség kialakulási kockázatának csökkentésére az ún. magzatvédõ vitaminok megfelelõ idõben kezdett szedésével. Olyan új megelõzési módszer van a kezünkben, amivel évente ezres nagyságrendben lehet a súlyos fejlõdési rendellenességeket megelõzni. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindez fogamzás elõtt elkezdett vitaminszedést igényel.
A vitaminok két lényeges jellegzetessége, hogy fontos szerepet játszanak az életfolyamatok szabályozásában és a szervezetünk nem képes elõállításukra. Hiányuk súlyos betegségeket okozhat, ilyen a C-vitamint nélkülözõ táplálékok fogyasztásakor bekövetkezõ skorbut vagy a D-vitamin-hiány okozta angolkór.
A genetika most tetozo forradalmának köszönhetoen viszont bizonyos vitaminok teljesen új megvilágításba kerültek. Így kiderült, hogy néhány génhiba ártalmas hatásának a kivédésére is képesek. Az ún. magzatvédo vitaminok megfelelo idoben és megfelelo mennyiségben történo bevitelével bizonyos génhibákból eredo problémákat ellensúlyozni lehet. A magzatvédo-vitaminok közül legfontosabb a B11 (természetes formáját folátnak, a mesterségesen eloállítottat folsavnak nevezzük), de a B12, B2 Es B6 vitamin védohatása is igazolt.
Az Egészségügyi Világszervezet újabb állásfoglalása szerint az ún. magzatvédo vitaminok az összes súlyos fejlodési rendellenesség minimum egynegyedének-egyharmadának kivédésére képesek.
A magzatvédõ vitaminok hatását eddig egyetlen készítmény, az Elevit Pronatal alkalmazásakor igazolták kétséget kizáróan, két, kb. 10 000 kismama bevonásával végzett klinikai vizsgálatban. Ha az Elevit Pronatalt a fogamzás elõtt minimum egy hónappal kezdték el szedni és a terhesség elsõ három hónapjában folytatták, az agy- és koponyahiányok, valamint a nyitott gerincek mintegy 90%-át lehetett kivédeni. Ezentúl a gyakori szívrendellenességek, a mûtéti beavatkozást igénylõ veserendellenességek és a testi fogyatékosságot okozó végtaghiányok megelõzésében is igazolódott szerepük. Az Elevit Pronatal szedése mellett a fogamzás hamarabb következett be és kismértékben az ikerterhességek aránya is növekedett. A koraterhességben sok kellemetlenséget okozó terhességi émelygés, hányinger és hányás elõfordulása is számottevõen csökkent.
Mit kell tenni?
A magzati fejlõdés zavartalansága és bizonyos súlyos fejlõdési rendellenességek kivédése érdekében a leendõ édesanyáknak feltétlenül szükségük van az ún. magzatvédõ vitaminokra. Két fõ beviteli módukkal érdemes számolni.
A táplálék. Nyilvánvalóan ez lenne a legtermészetesebb és legegyszerûbb, de sajnos ennek megvalósíthatósága gyakran korlátozott.
Vegyük például a B11 vitamint. A nõi szervezet folsav-folát igénye a magzati fejlõdés korai idõszakában jelentõsen megnövekszik. Magyarországon a fogamzás körüli idõszakban a nõk átlagosan napi 0,16 mg folátot fogyasztanak. Az említett fejlõdési rendellenességek kivédéséhez azonban ennek négyszeresére lenne szükség, mivel 0,66 mg képes e génhiba ártalmas következményeinek semlegesítésére. A hiányzó 0,50 mg pótlásához naponta 15 tányér spenótot kellene mindennap elfogyasztani... Nem valószínû, hogy erre bárki hajlandó lenne.
A magyar lakosság vitaminellátottsága köztudottan alacsony. Megdöbbentõ tény, hogy egy vizsgálat szerint a magyar várandósok 97%-a valamely vitaminból a javasolt vitaminmennyiség 70%-·t sem fogyasztja el.
Magzatvédõ vitamintabletták. A terhességi vitaminpótlás jelentõségét felismerve tudósok olyan vitaminkombinációt állítottak össze, amely segít felkészíteni a nõi szervezetet a terhességre.
A legfontosabb azonban a magzatvédo vitaminok szedésének ideje. Az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc a magzati fejlodés 15. napjától alakul ki, éppen akkor, amikor kimarad a nok - terhességet jelzo - havivérzése. Mindenképpen szükséges ezért az Elevit Pronatalt és/vagy a folsavat a tervezett fogamzás elott minimum egy hónappal elkezdeni. A súlyosabb fejlodési rendellenességek a magzati fejlodés 15. és 77. napja között alakulnak ki, ezért a szedésüket feltétlenül szükséges legalább a terhesség 12. hetéig folytatni.
Sajnos Magyarországon még a terhességüket tervezõknek is csak viszonylag kis hányada kezdi meg - a szükséges felvilágosítás hiánya miatt - a fogamzás elõtt a magzatvédõ vitaminok szedését. Hollandiában 1991-ben indították el a fejlõdési rendellenességek megelõzése érdekében a magzatvédõ vitamin programot, és jelenleg már a leendõ várandósok 70%-a él ezzel a lehetõsséggel. A leendõ édesanyák hazánkban is nagyon sokat tehetnének õsi vágyuk: az egészséges kisbaba elérése érdekében, ha élnének a magzatvédõ vitaminok adta lehetõsséggel.
Prof. dr. Czeizel Endre
orvos genetikus
forrás: Patika Magazin
