Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető vagy sem? Így védje a veséjét!

Érdekességek2025. október 04.

A vesekövesség csendben kialakuló, de annál fájdalmasabb népbetegség – világszerte minden 10. embert érint.

Fotó: freepikA vesekő apró, kristályos anyag, ami a vizeletben képződik, és a vesében, a húgyvezetékben vagy a húgyhólyagban rakódik le. Világszerte az emberek közel 10%-át érinti – vagyis valódi népbetegségről van szó. Még aggasztóbb, hogy a veseköves betegek több mint fele 5 éven belül újra követ „termel”. De van egy jó hírünk: a vesekő megelőzhető – sőt, visszatérte is elkerülhető! Csak tudni kell, hogyan.

Mi áll a vesekövesség hátterében?

A vesekő kialakulásának több rizikófaktora is van, ezek közül a leggyakoribbak:

Ezek alapján a megelőzés kulcsa nem más, mint az egészséges életmód! A normál testsúly fenntartása, a rendszeres mozgás, az alkohol és a cukros üdítők kerülése nemcsak a veséket védi, hanem az egész szervezetet is.


Igyon sok vizet!

A megfelelő folyadékbevitel alapvető. Napi 2,5-3 liter víz ajánlott, nyáron pedig, amikor többet izzadunk, ennél is több: akár 3 liter fölötti mennyiség. Ne feledje: a vizelet legyen világos színű – ez a legjobb visszajelzés arra, hogy elegendőt ivott!

Étkezzen okosan – a veséje is megköszöni!

A vesekőmegelőző étrend főbb pontjai:

Nem mindegy, milyen kő!

A legjobb védekezés a pontos ismeret: milyen típusú vesekővel állunk szemben?
Ennek megállapítása:

Korábban ürített kő esetén a kő laboratóriumi elemzése szintén kulcsfontosságú.

A vesekövek típusai és célzott megelőzésük

1. Kalciumtartalmú kövek (a leggyakoribb, az esetek 80%-a)

Megoldás: Fitát- és magnéziumtartalmú készítmények szedése ajánlott. Ezek gátolják a kristályok növekedését és az új kövek kialakulását, emellett antioxidáns hatásuk révén a gyulladásokat is csökkentik, sőt, a baktériumok szaporodását is akadályozzák.

2. Húgysavkövek (az esetek kb. 8-10%-a)

Megoldás: A vizelet lúgosítása a kulcs. Citráttartalmú (kálium- és magnéziumcitrát) készítmények segítenek a pH 6,2-6,8-as tartományban való beállításában. Teobromintartalmú termékek is elősegítik a megelőzést, és a már meglévő kövek oldását.

3. Struvit (fertőzéses eredetű) kövek (kb. 7-8% az előfordulása)

Megoldás: Először a kő sebészi eltávolítása és antibiotikumos kezelés, majd hosszú távon a vizelet savanyítása l-metionintartalmú készítménnyel.
Ez lassítja a baktériumok szaporodását, megelőzi a kőképződést, és fokozza bizonyos antibiotikumok hatását is.

Összegzés

A vesekövesség visszatérő probléma lehet – de nem kell beletörődni!

A megfelelő életmód, étrend, vízfogyasztás, valamint a személyre szabott, célzott megelőző készítmények alkalmazásával a vesekövek kialakulása nagy eséllyel megelőzhető. Ez nemcsak a fájdalmat segít elkerülni, hanem javítja az életminőséget, és megelőzheti a súlyos szövődményeket is.

Megfelelő pH = a műtét elkerülhető!

Tanács Tudja meg, milyen típusú vesekővel van dolga, és lépjen időben! Kérdezze háziorvosát vagy urológus szakorvosa tanácsát, és válassza a célzott megelőzést – veséi megérdemlik a törődést!

Dr. Dócs János
urológus szakorvos
Debreceni Egyetem, Klinikai Központ
Urológiai Tanszék


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.