Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a gyermekeknél a D-vitamin-hiány kialakulása

Érdekességek2017. november 13.

Egy, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán készült D-vitamin-szintet vizsgáló felmérés azt vizsgálta: az őszi-téli időszakban kivédhető-e a gyermekeknél a nyáron megszerzett D-vitamin-szint csökkenése. A kutatás alapján kijelenthető, hogy lehetséges a megfelelő szint megtartása a napfényszegény hónapok alatt.

A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán évek óta mérik az ott megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét. A korábbi vizsgálatok szerint éves átlagban a kisgyerekek legalább 40 százaléka szenved D-vitamin hiányban, míg 15 százalékuknál a hiányszint kritikus. Dr. Szabó András professzor, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója szerint a D-vitamin-hiánynak nincsenek egyértelmű tünetei a csecsemőkor után, hosszú távon azonban számos betegség kialakulásához vezet.

A D-vitamin egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben, ezért hiánya mindenkinél komoly egészségügyi kockázatot jelent – a kisgyermekeknél azonban különösen fontos a vitamin megfelelő szintje. A vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik alapvető szerepet, de a szervezet védekezőképességében és az idegrendszer fejlődésében is. Hiánya bizonyítottan növeli a gyerekkorban kialakuló cukorbetegség, de számtalan más súlyos betegség kockázatát is. A gyermekeknél a D-vitamin az egészséges sejtfejlődéshez is elengedhetetlen.

Már adni kel a D-vitamint a kicsiknek

“Nyáron, ha elég időt töltünk a szabadban, a gyermekek szervezete feltöltődik D-vitaminnal. Ősztől csökken a napsütéses órák száma, ezért napfényből már nem jutunk hozzá a szükséges vitaminmennyiséghez. Mivel a D-vitamint körülbelül 6 hétig képes a szervezetünk eltárolni, ezért a gyerekeknél annak pótlását már kora ősszel, októberben el kell kezdeni. A gyermekekre jellemző táplálkozási szokások, és a Magyarországon elérhető alapanyagok ismeretében elmondható, hogy csupán étkezéssel a hiányzó D-vitamin nem pótolható” – mondta professzor Dr. Szabó András. A Milumil korábbi felmérése is alátámasztotta azt, hogy a kisgyermekek táplálkozással a szükséges D-vitamin mindössze 2 százalékához jutnak hozzá*. Éppen ezért a Tűzoltó utcai Gyermekklinika a mostani kutatása során azt vizsgálta, hogyan lehet kisgyermekeknél kivédeni a nyáron napfény által megszerzett D-vitamin-szint csökkenését.


A kutatás és tanulságai

Szabó professzor és csapata a vizsgálat során egy erre a célra kifejlesztett, speciális gyerekitallal – amely napi 2 pohár (2×250 ml) elfogyasztása esetén fedezi a napi D-vitamin szükségletet – látta el a vizsgálatba bevont gyermekeket. A gyermekeknél a vizsgálat három hónapig tartott, a kutatás megkezdése előtt és után D-vitamin -szint mérés történt. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyermekitallal valóban sikerült fenntartani a vizsgált időszakban a D-vitamin nyári szintjét.

„Régóta vizsgáljuk a nálunk megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét, és azt látjuk, hogy étkezés útján nem pótolható a D-vitaminból ajánlott napi szükséglet. A máj, a tengeri hal, a tojás mind jó D-vitamin források, de ezekből gyakorlatilag minden étkezéshez fogyasztaniuk kellene a gyerekeknek (például napi 3-4 tojást), vagy napjában kétszer májat, vagy éppen 25 dkg gombát” – mondta Dr. Szabó András professzor.

Ezért a kicsik D-vitamin szükségletét gyermekitalokkal és különböző étrend-kiegészítőkkel pótolni kell, főleg a téli hónapokban


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.