Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a gyermekeknél a D-vitamin-hiány kialakulása

Érdekességek2017. november 13.

Egy, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán készült D-vitamin-szintet vizsgáló felmérés azt vizsgálta: az őszi-téli időszakban kivédhető-e a gyermekeknél a nyáron megszerzett D-vitamin-szint csökkenése. A kutatás alapján kijelenthető, hogy lehetséges a megfelelő szint megtartása a napfényszegény hónapok alatt.

A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán évek óta mérik az ott megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét. A korábbi vizsgálatok szerint éves átlagban a kisgyerekek legalább 40 százaléka szenved D-vitamin hiányban, míg 15 százalékuknál a hiányszint kritikus. Dr. Szabó András professzor, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója szerint a D-vitamin-hiánynak nincsenek egyértelmű tünetei a csecsemőkor után, hosszú távon azonban számos betegség kialakulásához vezet.

A D-vitamin egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben, ezért hiánya mindenkinél komoly egészségügyi kockázatot jelent – a kisgyermekeknél azonban különösen fontos a vitamin megfelelő szintje. A vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik alapvető szerepet, de a szervezet védekezőképességében és az idegrendszer fejlődésében is. Hiánya bizonyítottan növeli a gyerekkorban kialakuló cukorbetegség, de számtalan más súlyos betegség kockázatát is. A gyermekeknél a D-vitamin az egészséges sejtfejlődéshez is elengedhetetlen.

Már adni kel a D-vitamint a kicsiknek

“Nyáron, ha elég időt töltünk a szabadban, a gyermekek szervezete feltöltődik D-vitaminnal. Ősztől csökken a napsütéses órák száma, ezért napfényből már nem jutunk hozzá a szükséges vitaminmennyiséghez. Mivel a D-vitamint körülbelül 6 hétig képes a szervezetünk eltárolni, ezért a gyerekeknél annak pótlását már kora ősszel, októberben el kell kezdeni. A gyermekekre jellemző táplálkozási szokások, és a Magyarországon elérhető alapanyagok ismeretében elmondható, hogy csupán étkezéssel a hiányzó D-vitamin nem pótolható” – mondta professzor Dr. Szabó András. A Milumil korábbi felmérése is alátámasztotta azt, hogy a kisgyermekek táplálkozással a szükséges D-vitamin mindössze 2 százalékához jutnak hozzá*. Éppen ezért a Tűzoltó utcai Gyermekklinika a mostani kutatása során azt vizsgálta, hogyan lehet kisgyermekeknél kivédeni a nyáron napfény által megszerzett D-vitamin-szint csökkenését.


A kutatás és tanulságai

Szabó professzor és csapata a vizsgálat során egy erre a célra kifejlesztett, speciális gyerekitallal – amely napi 2 pohár (2×250 ml) elfogyasztása esetén fedezi a napi D-vitamin szükségletet – látta el a vizsgálatba bevont gyermekeket. A gyermekeknél a vizsgálat három hónapig tartott, a kutatás megkezdése előtt és után D-vitamin -szint mérés történt. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyermekitallal valóban sikerült fenntartani a vizsgált időszakban a D-vitamin nyári szintjét.

„Régóta vizsgáljuk a nálunk megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét, és azt látjuk, hogy étkezés útján nem pótolható a D-vitaminból ajánlott napi szükséglet. A máj, a tengeri hal, a tojás mind jó D-vitamin források, de ezekből gyakorlatilag minden étkezéshez fogyasztaniuk kellene a gyerekeknek (például napi 3-4 tojást), vagy napjában kétszer májat, vagy éppen 25 dkg gombát” – mondta Dr. Szabó András professzor.

Ezért a kicsik D-vitamin szükségletét gyermekitalokkal és különböző étrend-kiegészítőkkel pótolni kell, főleg a téli hónapokban


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem minden fájdalmas vizelés fertőzés

2025. október 23.

A hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis) krónikus, nem fertőzéses eredetű állapot, amely tartós, hólyagtáji fájdalommal, gyakori vizeléssel, éjszakai felkelésekkel és akár szexuális együttlét során jelentkező panaszokkal járhat. A diagnózis egyik kulcsa, hogy először ki kell zárni a húgyúti fertőzést és más betegségeket. A kivizsgálás és a kezelés személyre szabott, és több szakterület együttműködését igényli.

„Sokan »visszatérő felfázásnak« gondolják, pedig valójában hólyagfájdalom szindrómáról van szó. Itt nem az antibiotikum a főszereplő, hanem a betegedukáció és az egyénre szabott, lépésről lépésre felépített kezelési terv” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológusa.

Nem érdemes halogatni: mi a titka a tudatosabb szemápolásnak?

2025. október 23.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az éves szemvizsgálat a legfontosabb lépés, még akkor is, ha valaki úgy érzi, nincs problémája a látásával.

A képernyős munka során beépített szünetek, a természetes fény előnyben részesítése, és amennyiben mesterséges világításra van szükség, a meleg fényű, szem-barát LED izzók választása mind hozzájárul a hosszú távú szem-egészséghez. Azoknak, akik szemüveget viselnek, érdemes figyelemmel kísérniük a lencsék állapotát – a régi, karcos vagy nem megfelelő erősségű lencsék gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A táplálkozás szerepe sem elhanyagolható a szemápolásban. Az A-, C- és E-vitamin mellett a lutein és zeaxantin különösen fontosak a retina egészségéért,  ezek a zöld leveles zöldségekben, tojásban és narancssárga gyümölcsökben található tápanyagok. A megfelelő hidratálás és UV-védelem szintén alapvető fontosságú. “A szem egész életünkben hűségesen szolgál minket. A negyvenes évek után tudatos odafigyeléssel és rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel még évtizedekig fenntartható a kiváló látás élménye. Szakértők tapasztalatai szerint a kulcs valóban a megelőzésben és a korai beavatkozásban rejlik” – tette hozzá Boros Mária optometrista.

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.