Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?

Érdekességek2023. december 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?  

Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.

Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.


Válasszunk ideális bútorokat!
A legfontosabb, hogy olyan széket és asztalt válasszunk, amelyek kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak. Az ergonomikus székek hozzájárulnak az egészséges testtartáshoz, és megelőzik vagy csökkentik a hátfájást, a nyakfájást, a derékfájást és más mozgásszervi panaszokat. Egy ergonomikus széknek több tulajdonsággal kell rendelkeznie: állítható magasságú, dőlésszögű, háttámlával, karfával rendelkező, puhán párnázott, légáteresztő anyagból készült és görgős legyen. Az asztalnak pedig olyan magasságúnak kell lennie, hogy kényelmesen elférjen alatta a lábunk, és ne kelljen túlságosan előre vagy hátra hajolnunk. Ennek érdekében a legjobb egy állítható típust beszerezni.

Figyeljünk a testtartásra!
Ha ülünk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyenesen tartsuk a hátunkat és a nyakunkat, ne görnyedjünk előre vagy hátra. A vállainkat engedjük lefelé és hátrafelé, ne emeljük fel vagy húzzuk előre. A fejünket tartsuk egyenesen, ne billentsük oldalra vagy lefelé. A lábunkat tartsuk párhuzamosan egymással és a padlóval, ne keresztezzük vagy lógassuk le őket. A karunkat tartsuk derékszögben, és támaszkodjunk a karfára vagy az asztalra. Ha szükséges, használjunk kiegészítőket, mint például deréktámasz, lábtámasz vagy csuklótámasz.

Eddzük az izmainkat!

Ha erősítjük az izmainkat, akkor segítünk a gerincünknek abban, hogy megtartsa a természetes görbületét, és csökkentjük a terhelést a csigolyákon és a porckorongokon. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik a hát-, a has- és a törzsizmokat. Ezek közé tartoznak például a plank, a híd, a felülés, a hátfeszítés vagy a gerincnyújtás. Ha nem tudunk edzeni, akkor legalább végezzünk néhány nyújtógyakorlatot, amelyek lazítják az izmokat és az ízületeket.

Tartsunk rendszeresen szüneteket!
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, akkor az rontja a vérkeringésünket és az anyagcserénket, miközben feszültséget okoz az izmokban és az ízületekben. Ezért fontos, hogy legalább óránként álljunk fel és mozogjunk egy kicsit. Sétáljunk egyet, nyújtózzunk ki, forgassuk meg a fejünket, a vállainkat, a csípőnket és a bokáinkat. Ha lehet, menjünk ki egy kicsit a friss levegőre és a napfényre – ez nemcsak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünknek és az agyunknak is.

Legyünk proaktívak!
A hát- és gerincproblémák megelőzése nemcsak az egészségünket óvja meg, hanem javítja az életminőségünket is. Ha jól érezzük magunkat a testünkben, akkor jobban tudunk koncentrálni, teljesíteni és együttműködni. Ezért ne várjuk meg, amíg baj lesz, hanem tegyünk proaktívan a változásért és a hosszú távú egészségünkért. Válasszunk ergonomikus székeket, figyeljünk a testtartásra, eddzük az izmainkat és tartsunk rendszeresen szüneteket! Ha pedig bármilyen panaszunk van, akkor forduljunk szakemberhez mihamarabb!

Fontos még megjegyezni, hogy a mozgásszervi problémákat – mint minden más betegséget – is könnyebb megelőzni, mint később a krónikussá vált panaszokat kezelni vagy elviselni. Éppen ezért mihamarabb tegyünk lépéseket az egészségünk megőrzéséért!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.