Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meditációval visszafejlődik az agy stresszközpontja

Érdekességek2024. november 07.

Fotó: 123rf.com

A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 perc tudatosság meditációt végeztek. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg.

Ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint a részvétért, az énérzetért és az önelemzésért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.


 

Fotó: 123rf.com

„Elképesztően izgalmas látni az agy plaszticitását, és azt, hogy meditációval aktívan alakíthatjuk az agyunk struktúráját, és javíthatjuk életminőségünket és jóllétünket” – fejezte ki lelkesedését Britta Hölzel, a németországi Giessen Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társkutatója volt. A kutatócsoport tovább vizsgálja azoknak a pozitív hatásoknak az agyi hátterét, amelyekről a meditálók rendszeresen beszámolnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.