Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meditációval visszafejlődik az agy stresszközpontja

Érdekességek2024. november 07.

Fotó: 123rf.com

A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 perc tudatosság meditációt végeztek. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg.

Ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint a részvétért, az énérzetért és az önelemzésért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.


 

Fotó: 123rf.com

„Elképesztően izgalmas látni az agy plaszticitását, és azt, hogy meditációval aktívan alakíthatjuk az agyunk struktúráját, és javíthatjuk életminőségünket és jóllétünket” – fejezte ki lelkesedését Britta Hölzel, a németországi Giessen Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társkutatója volt. A kutatócsoport tovább vizsgálja azoknak a pozitív hatásoknak az agyi hátterét, amelyekről a meditálók rendszeresen beszámolnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szívritmuszavar – Télen másképpen dobban a szívünk?

2025. november 05.

Van az a pillanat, amikor hirtelen úgy érezzük, mintha a szívünk egy ütemet kihagyna. Vagy épp ellenkezőleg: vadul kalapál, mintha egy maratonra készülne – miközben mi csak ülünk a kanapén. Sokszor legyintünk rá, hogy „biztos csak egy kis stressz” vagy „most fáradtabb vagyok”, pedig a szívritmuszavar (aritmia) komolyabb figyelmet is igényelhet. Különösen télen.

A témában dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa van a segítségünkre.

Amikor nem stimmel a ritmus

A szív működését finoman összehangolt elektromos jelek irányítják. Ezeket a jeleket a szív saját „vezérlőközpontja”, a szinuszcsomó hozza létre, és továbbítja a szívizom felé. Ha ebben a rendszerben zavar támad – akár túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan impulzusok formájában –, a szív nem a megszokott ritmusban kezd el verni. Ekkor beszélünk aritmiáról, amelynek több formája is ismert:


Tachycardia – gyors szívverés (percenként több, mint 100 ütés),
Bradycardia – lassú szívverés (percenként kevesebb, mint 60 ütés),
Extrasystole – rendellenes, „közbeékelődő” ütés,
Fibrilláció – remegő, kaotikus szívmozgás, például a gyakori pitvarfibrilláció esetén.


Egy-egy extra dobbanás vagy rövid ritmustalanság nem feltétlenül kóros, főleg fiatalabb korban. De ha ezek ismétlődnek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint légszomj, mellkasi nyomás, gyengeség vagy szédülés, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség!

Anyajegyek a haj alatt

2025. november 05.

Van egy testtáj, amire a legtöbben sosem gondolnánk, amikor anyajegyekről van szó: a fejbőr. Pedig a haj alatt is rejtőzhetnek olyan pigmentfoltok, amelyek – ha nem figyelünk rájuk – komoly veszélyt jelenthetnek. Sokszor évekig észrevétlenek maradnak, és mire felfedezzük őket, lehet, hogy már túl is léptek a „ártatlan szépséghiba” kategórián.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre

Anyajegy – mi is az valójában?

Az anyajegy, vagy melanocyticus naevus a bőr pigmentsejtjeinek (melanociták) összetömörüléséből kialakuló, többnyire barna, fekete vagy akár rózsaszínes elváltozás. Lehet velünk született (congenitalis), vagy később kialakuló, úgynevezett szerzett jelenség is. A legtöbb teljesen ártalmatlan, és életünk során nem okoz semmilyen problémát.

A gond akkor kezdődik, amikor az anyajegy megváltozik. Mert egyes esetekben – főként, ha genetikai hajlam vagy környezeti tényezők is társulnak hozzá – ezek a sejtek rossz irányba kezdenek fejlődni, és rosszindulatú daganattá, melanomává alakulhatnak.

Miért különösen veszélyes a fejbőrön lévő anyajegy?

Egyszerűen azért, mert nem látjuk. A haj eltakarja, így még az is előfordulhat, hogy évtizedekig észre sem vesszük, hogy ott van. Ráadásul a fejbőr alatt futó erek sűrű hálózatot alkotnak – ha tehát egy ott rejtőző anyajegy mégis elindul a rosszindulatúság felé, gyorsabban adhat áttétet, és könnyebben „megszökhet” a szervezet más részeibe.

A tudományos kutatások szerint a fejbőrön kialakuló melanomák gyakran vastagabbak, előrehaladottabbak, és sajnos rosszabb kimenetelűek, mint más testtájakon jelentkező társaik. Egyszerűen azért, mert később vesszük észre őket.

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.