Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meditációval visszafejlődik az agy stresszközpontja

Érdekességek2024. november 07.

Fotó: 123rf.com

A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 perc tudatosság meditációt végeztek. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg.

Ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint a részvétért, az énérzetért és az önelemzésért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.


 

Fotó: 123rf.com

„Elképesztően izgalmas látni az agy plaszticitását, és azt, hogy meditációval aktívan alakíthatjuk az agyunk struktúráját, és javíthatjuk életminőségünket és jóllétünket” – fejezte ki lelkesedését Britta Hölzel, a németországi Giessen Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társkutatója volt. A kutatócsoport tovább vizsgálja azoknak a pozitív hatásoknak az agyi hátterét, amelyekről a meditálók rendszeresen beszámolnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.

Éjszakai falásroham?

2025. november 26.

Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár azzal is szembe kell néznie, hogy betegség áll az állandó éhség mögött. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista az állandó éhségérzet és az éjszakai evés kivizsgálásának jelentőségét hangsúlyozta és néhány gyakori okot is megnevezett.

Az éjszakai evés gyakran tünet

Nagyon gyakran azzal fordulnak hozzánk a páciensek azzal a tünettel, hogy szinte mindig éhséget éreznek, falásrohamokat élnek meg vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, olyan gyakori kórképek jeleit keresve, mint például az inzulinrezisztencia és akár olyan ritkább betegségekre utaló markereket is figyelve, mint a növekedési hormon hiány, a leptin rezisztencia, a prolaktin túltermelődés vagy a hipofízis elégtelenség – ismerteti Mutnéfalvy doktor. – Ugyanakkor az éjszakai evés gyakran nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem akár gyógyszer mellékhatással, magával az étrenddel, illetve sok esetben azzal a pszichés teherrel is, ami miatt ezt a megküzdési stratégiát követi az illető.