2024. november 28.
A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.
Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.
Fő okozói
A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.
A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre.
Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.
Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.
A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén
Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.
Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.
A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.
Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.
A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.
2024. november 28.
A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal.
A bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.
A rheumatoid arthritiszról dióhéjban
–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.
A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.
Reumás csomók
A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre. Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.
A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.
2024. november 27.
November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.
„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.
Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)
A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.
A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra.
Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.
Fitymaszűkület
A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.
