Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

Érdekességek2025. november 08.

Fotó: spukkato © 123RF.comAz őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.


A kezelést érdemes bőrgyógyászra bízni

Amikor valaki azzal fordul hozzánk, hogy a hajhullását nem magyarázhatja a természetes, szezonális hajvesztés, első körben érdemes rákérdezni a meglévő betegségekre, szedett gyógyszerekre, táplálkozási szokásokra, néhány hónappal korábbi stresszhelyzetekre. Ha más betegséget sejtünk a háttérben, labor- és egyéb vizsgálatokat is javasolhatunk – ismerteti dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos. – Igen sokszor kiderül, hogy ún. telogen effluvium okozza a tüneteket, ami azt jelenti, hogy valamilyen trigger miatt az anagén stádiumban lévő haj 70%-a idő előtt a telogén szakaszba kerül és kihullik. Ilyenkor megpróbáljuk beazonosítani a kiváltó okot. Ettől függően a kezelés részeként szóba jöhetnek bizonyos táplálékkiegészítők, vitaminok és érdemes hajkímélő formázási szokásokat bevezetni. Hatékonyak lehetnek a minoxidil tartalmú lokális készítmények is, azonban terhesség, szoptatás alatt nem alkalmazhatók, és előfordulhatnak mellékhatásai is. Minden szempontból nagyon fontos a megfelelő stresszkezelés, ami akár pszichológus, akár más szakember segítségével elsajátítható. Szerencsés esetben a hajhullás 3-6 hónap alatt megállítható.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.