Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meddig kell szednem?

Érdekességek2017. május 04.

Magas vérnyomás esetén a terápia több fázisból áll, ugyanis javulás leginkább megfelelő étkezéssel, rendszeres, személyre szabott testmozgással, valamint gyógyszeres kezeléssel érhető el. 

Felvetődhet azonban a kérdés, hogy ha a vérnyomás értékei 140/90 Hgmm alá szorultak, szükség van-e még gyógyszerek szedésére.

Mikor kell gyógyszert szedni?

Olykor mindenkivel előfordul, hogy megemelkedik a vérnyomása – ezt leggyakrabban stressz, valamint mozgás váltja ki, ám ha rövid időn belül visszaállnak a normál tartományba az értékek, úgy nincs különösebb teendő vele. Ellenben ha valakinél sokszor ingadozik a vérnyomás, illetve ha gyakran mér 140/90 Hgmm feletti értékeket, úgy szakemberhez kell fordulni, aki eldönti, milyen terápia szükséges. Amennyiben csupán minimálisan haladja meg az optimális tartományt, akkor általában elég az életmódváltás, ami diétát, valamint olyan testmozgást foglal magában, mely nem emeli meg hirtelen nagymértékben a vérnyomást. Ezeket ha a beteg betartja, akkor a vérnyomás a gyógyszerek nélkül is csökken.

Viszont gyakran megesik, hogy az orvos tabletta szedését javasolja a páciensnek. Ekkor egy alapos állapotfelmérés után a szakember meghatározza az alkalmazandó dózist. Bizonyos időközönként kontroll szükséges, hogy kell-e változtatni az alkalmazott terápián, mivel meglehet, hogy több vagy akár kevesebb gyógyszerre kell áttérni.


Elhagyható valamikor a gyógyszer?

A magas vérnyomás egy olyan állapot, amely, ha egyszer már kialakult, rendszeres ellenőrzést és egészséges életvitelt igényel. Viszont az, hogy kell-e a betegnek az élete végéig gyógyszert szednie, minden esetben egyedi. Ugyanis ha az illető életmódjával kordában tudja tartani a vérnyomását, akkor a tabletták elhagyhatók.

A hipertónia kezdeti stádiumában életmódváltással olyannyira csökkennek az értékek (pl. fogyás, rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása stb.), hogy az átmeneti vérnyomáscsökkentő kezelés után pár hónappal akár el is hagyható a gyógyszer. Ugyanez vonatkozik arra, amikor a terhesség, a szülés után, illetve menopauza kezdetekor lép fel hipertónia. De a gyógyszer elhagyását kizárólag orvosi beleegyezéssel szabad megtenni. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.