Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Másfél millió magyar él krónikus vesebetegséggel, de a legtöbbjük nem tud róla

Érdekességek2024. április 02.

Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség; hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint, mégis kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett mai sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozták: 65 év felett minden harmadik ember él a CKD valamilyen formájával, amelynek felismerése a korai, tünetmentes időszakban azért fontos, mert még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos problémák kockázata. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása pedig 1,5-szer magasabb a krónikus vesebetegek körében.

Fotó: 123rf.comA Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség időben felismerve jól kezelhető és a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel szakértők a figyelmet a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült vesebetegség korai diagnózisa lehetőséget ad arra is, hogy az elérhető korszerű terápiák alkalmazásával elkerülhető legyen az életminőséget jelentősen rontó dialízis, illetve a veseátültetés. A becslések alapján 10 krónikus vesebeteg közül 9 azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg. A krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, de minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a betegség valamilyen formája kialakul nála.

Az idült vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A legfrissebb szakmai becslések szerint globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása   és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésének a következménye.

Az idült vesebetegség azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” szó nem jelenti azt, hogy a betegség ’súlyos’, mivel a megnevezést a vese szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenességére használják, még abban az esetben is, ha csak nagyon csekély károsodásról van szó. A sokáig tünetmentes betegség csak akkor ismerhető fel idejekorán, ha keressük, ugyanis az idült vesebetegség épp olyan észrevétlenül alakulhat ki, mint a magasvérnyomás betegség vagy a cukorbetegség.

Felismerhető kockázatok

Számos oka lehet annak, hogy valakinél kialakul a betegség. A leggyakoribb okok közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, illetve vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek.,

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a B.-A.-Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. – A hazánkban ugyancsak népbetegségnek számító cukorbetegség és magasvérnyomás betegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti a vesebetegségek rizikóját. Az életmódváltás fontos eleme a dohányzás mellőzése, mivel a dohányzás miatt a vese is károsodik, illetve a vesebarát diéta és a megfelelő testsúly kialakítása, az elhízás elkerülése.”

Dr. Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy 10 CKD-s esetből kevesebb, mint 1-nél alakul ki dialízist vagy veseátültetést igénylő veseelégtelenség. Még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos szövődmények, például szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a stroke kialakulásának a kockázata. Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is.


Dr. Ladányi Erzsébet

Dr. Ladányi Erzsébet ismertette azt a 2016–2020. között készült, frissen publikált országos hazai kutatást is, amely megerősíti, hogy az idült vesebetegség felismerése kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség fennállása esetén. A cukorbetegség okozta idült vesebetegség ugyanis a diabétesz egyik leggyakoribb mikrovaszkuláris szövődménye, amelyik a cukorbetegek 40 százalékát érinti.

A kutatás eredményei szerint a vizsgált időszakban a cukorbetegséggel élőknek mindössze 6,5 százalékát diagnosztizálták krónikus vesebetegséggel, ami ellentétes a nemzetközi trendekkel és jelentősen alulbecsüli a valós helyzetet. A krónikus vesebetegség epidemiológiájáról szóló első, országos adatbázis-elemzésen alapuló tanulmány szerint, amíg 2016-ban 48 902 idült vesebeteg, addig 2020-ban mindössze 38 347 fő CKD-s beteg szerepelt az országos adatbázisokban. A nagymértékű csökkenés azonban nem a betegség visszaszorulását, hanem vélhetően a felismerés és/vagy a jelentés hiányát tükrözi. “Ez különösen aggasztó, mivel a hazánkban is népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség gyakran együtt fordul elő, ezért a cukorbetegeknél nagyon fontos lenne a mielőbbi szűrés és a pontos diagnózis” – fogalmazott Dr. Ladányi Erzsébet.

Néma betegség – súlyos következményekkel

A szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a vese. A vesebetegségnek a korai stádiumban általában nincsenek tünetei, ezért szokták „néma betegség”-nek is nevezni. A vesék akkor is termelhetnek normális mennyiségű vizeletet, ha már kialakulóban van a betegség, de a vesék ilyenkor már nem mindig képesek eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. Márpedig nem a termelt vizelet mennyisége, hanem a minősége számít. A tünetek általában a már előrehaladottabb fázisban jelentkeznek. Sok vesebeteg először gyengének érzi magát, fásult, könnyen elfárad és általában rossz a közérzete. További tünet lehet a nehézlégzés, alvási nehézségek, gyakori éjszakai vizelés, rosszullét, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, valamint izomgyengeség, izomgörcsök.

A vesebetegség stádiumait laborvizsgálatok eredményei alapján állapítják meg. A vese működésének károsodását a becsült glomeruláris filtrációs ráta (bGFR) segítségével lehet megbízhatóan megítélni. Ennek értéke 90 felett normális, ha azonban 3 hónapon túl ismételten 60 alatti, akkor idült vesebetegségről beszélünk.  A vese szerkezeti károsodása jellemzően ultrahang-vizsgálattal ismerhető fel.

Prof. Dr. Wittmann István egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke aláhúzta: „Az enyhe vagy közepesen súlyos krónikus vesebetegség néma, azaz gyakran szinte észrevehető tünetek nélkül alakul ki. Ezért sok esetben véletlenül derül ki, amikor az orvosok rutinszerű egészségügyi ellenőrzéseket, vér- vagy vizeletvizsgálatot kérnek más problémák kivizsgálására. A korai felismerés nagyon fontos, hiszen előfordulhat, hogy a betegség nem okoz tüneteket, a vesekárosodás mégis hatással lehet az egészségre. Növelheti például a magasvérnyomás betegség, a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának az esélyét.”

Az idült vesebetegség-regiszter hiányára hívja fel a figyelmet egy másik, szintén tavaly publikált hazai tanulmány, amely Wittmann István professzor vezetésével az idült vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálta a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében élő pácienseknél, 2011. és 2019. között.

A tanulmány szerint nem egyezett meg a laboratóriumi mérésekkel és a diagnóziskódokkal igazolt CKD-betegek száma: a laboratóriumi határértékek alapján 296 781 egyén közül 13 596-nak (14 százalék) volt CKD-ja, de az adatok elemzését követően összesen 15 970 (16,4 százalék) CKD-s beteget azonosítottak, és észlelték, hogy az idült vesebetegek kétharmada nem került felismerésre.

Prof. Dr. Wittmann István kiemelte, hogy a laboratóriumi eredményekkel igazolt CKD-s eseteknek mindössze csak 28,6 százalékát jelentették BNO-kódokkal 2011–2019. között, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal. Világszerte több vizsgálat is kimutatta, hogy a szükséges laboratóriumi mérések elmaradnak és a CKD felismerése hiányos még a nagy kockázatú betegeknél is. Egy kutatás szerint a tartósan alacsony bGFR-értékű betegek mintegy fele nem diagnosztizált. „Mindebből az a sajnálatos tény következik, hogy az előrehaladott CKD-betegek jelentős részét, akár 30-50 százalékát úgy kezdik dializálni, hogy korábban sosem kaptak szakorvosi kezelést vagy nefrológiai ellátást” – figyelmeztetett a pécsi kutatás vezetője, Prof. Dr. Wittmann István.

A világszerte akár egymilliárd (!) embert érintő idült vesebetegség minden korosztályra kiterjedő prevalenciáját elsősorban a diabétesz, a magasvérnyomás, az elhízás és a világ népességének általános öregedése okozza – szögezik le a tanulmány készítői, hozzátéve, hogy a végstádiumú vesebetegség kialakulásának magas kockázata mellett az idült vesebetegség a kardiovaszkuláris és a teljes halálozás független kockázati tényezőjének tekinthető.

A kutatásban vizsgált krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magasvérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben, 9 százaléka szívinfarktusban, 10 százaléka stroke-ban szenvedett. A kezdeti stádiumban jellemzően tünetmentes krónikus vesebetegség korai felismerése és hatékony terápiája jelentősen javíthatná mind a vese, mind a betegek túlélését, valamint a betegséggel élők életminőségét is.

Szakértők ezért azt tanácsolják, hogy mindenképp fel kell keresni a háziorvost, ha:

Hozzátették: a kockázati csoportokba tartozók – akár tünetek nélkül is – minden évben kérjék háziorvosuktól a betegség szűréséhez szükséges egyszerű laborvizsgálat elvégzését.

Az idült vesebetegség kialakulásának megelőzését életmódváltással és az alapbetegségek megfelelő ellenőrzésével lehet segíteni. Az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszerek, valamint a rendszeres kontrollvizsgálatok kombinációjával a betegség egyensúlyban tartható. Ezt igazolja az is, hogy a kezelt krónikus vesebetegség 100 emberből csupán 2-nél alakul veseelégtelenséggé, és csak nagyon kevés betegnek lesz szüksége vesepótló kezelésre, például dialízisre vagy vesetranszplantációra. A vesebetegeknél gyakran alakulnak ki azonban keringési problémák, illetve magasvérnyomás betegség, ezért vizsgálatokra és folyamatos kezelésre van szükségük.

Beszéljünk többet a veséről!

A szakértők hangsúlyozták: tudatosítani kell a társadalomban a krónikus vesebetegség jelenlétét és súlyának megfelelően kell foglalkozni vele.

A szó szoros értelmében kevés szó esik erről a nagyon gyakori betegségről, amit egy, a Wittmann István professzor által bemutatott, 2023-as átfogó médiaelemzés is alátámaszt. A hazánkban is milliókat érintő cukorbetegség és vesebetegség online reprezentáltságát felmérő kutatásból kiderült, hogy szakadék tátong az internetes kommunikációban való megjelenésükben. Idült vesebetegségben kétszer annyian (1,5 millióan) szenvedhetnek hazánkban, mint ahányan a felismert cukorbetegek (720 000) vannak, a vesebetegségekről elérhető releváns tartalom mégis csupán a töredéke, mindössze 5 százaléka a cukorbetegségről elérhető tartalomnak.

Ugyanez tükröződik a keresések számában is: tízszer annyian keresnek információt a feleannyi honfitársunkat érintő cukorbetegségről.

Páros és nélkülözhetetlen

A vese a szervezet szűrőrendszere, fontos szerepet játszik testünk egészséges működésében. Folyamatosan, a nap 24 órájában dolgozik. A veseartériákon hozzájuk folyó vért megtisztítják a mérgező salakanyagoktól, és eltávolítják a felesleges vizet, egyensúlyban tartva a szervezet vízháztartását. A felhalmozódott folyadékfelesleg és a káros bomlástermékek, például a gyógyszerek jelentős része a vizelettel távozik. A salakanyagok és a felesleges sók eltávolításával a vesék képesek egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A vesék számos más fontos feladatot is ellátnak: termelnek többek között hormonokat, amelyek szabályozzák a vérnyomást, valamint D-vitamint, ami az egészséges csontokhoz, erythropoietint, ami a vérképzéshez nélkülözhetetlen.,

A vese kóros működése esetén felhalmozódnak a vérben a salakanyagok, a méreganyagok és a szervezetben folyadékfelesleg keletkezik. A veseelégtelenségnek két típusát különböztetjük meg.

A heveny vesekárosodást, amikor a vesék hirtelen betegednek meg valamilyen károsító hatás következtében, ami gyors beavatkozást és kezelést igényel. A vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak.

Az idült vesebetegség olyan állapot, amikor a vesék hosszú idő, gyakran több év alatt visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Ennek az oka lehet fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, vesekövesség vagy örökletes megbetegedés. Az idült vesebetegség előrehaladott stádiuma a végállapotú vesebetegség, ami vesepótló kezelést – veseátültetés vagy művese kezelés – tesz szükségessé.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Békákat otthon is menthetünk!

2024. április 07.

A vízóraaknák, pincék fogságába került békák problémája egy kevéssé ismert, ugyanakkor az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügy.  Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.

Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak (még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is) ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Hogy miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is számukra.

Együtt a nők egészségéért: Magyarországra érkezik a GE HealthCare

2024. április 07.

A mellrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely minden évben milliókat érint világszerte. Bár a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel jelentősen hozzájárul a betegséggel járó kockázatok csökkentéséhez, sokan, tartva a folyamat esetleges kellemetlenségeitől, nem teszik meg a szükséges lépéseket. Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a női egészségtudatosság fontosságára, a nemzetközi nőnap alkalmából Magyarországra érkezik a legmodernebb technológiával felszerelt GE HealthCare Mammo busz, amely a közép- és kelet-európai régióban elsők között hazánkban biztosít mammográfiai szűréseket. A busz itt tartózkodása alatt közel 500 nő vesz részt a magas színvonalú berendezéssel elvégzett vizsgálatokon Budapesten, Újszászon és Túrkevén. A kezdeményezés nyitó rendezvényén különböző területekről meghívott szakemberek járták körbe, hogyan tudnak együttműködve, közösen tenni azért, hogy a szükséges és ajánlott szűrővizsgálatokon minél többen részt vegyenek az egészségük megőrzése érdekében.

2020-ban közel 2,26 millió nő nézett szembe világszerte a mellrákkal és várhatóan minden 8. nőt érint ez a betegség élete során. Annak érdekében, hogy a betegséggel járó kockázatokat csökkenteni lehessen, a legfontosabb lépés a daganatos elváltozás időben történő azonosítása. A korai felismerésben pedig elengedhetetlen szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek, hogy a betegségre egy olyan stádiumban derüljön fény, amikor a legnagyobb esély van a betegség sikeres kezelésére. Ennek ellenére a meglévő hazai országos szűrőprogram keretében szervezett vizsgálatokon jelenleg csak a nők 30-40 %-a vesz részt. 

“A legfrissebb adatok szerint Magyarországon évente mintegy 8.500 új emlő daganatos megbetegedést és közel 2.200 halálesetet regisztrálnak. Hazánkban az emlőszűrés már 2002 óta elérhető, amelynek célja, hogy a kifejlődés kezdeti szakaszában lévő tünetmentes szöveti elváltozásokat kimutassa” – osztotta meg Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Szűrésirányítási főosztályvezetője a beszélgetés során.



“Jelenleg a népegészségügyi célú emlőszűrésre 45-65 év közötti nők kétévenként kapnak meghívólevelet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közreműködésével. A 20 év tapasztalata alapján és a megújuló evidenciákat figyelembe véve tervezik a szűrési korosztály kiszélesítését 40-70 évre. A meghívottak részére jelenleg 43 szűrőállomás áll rendelkezésre az országban, tehát a lehetőség a vizsgálatok elvégzéséhez adott. Fontos azonban kiemelni, hogy a rákmegelőző állapotok minél korábbi felismerésében maguk a nők tehetnek a legtöbbet, azzal, hogy részt vesznek a szűrővizsgálaton.”

Az orvosi berendezések és digitális megoldások fejlesztése mellett a GE HealthCare a társadalmi felelősségvállalást is kiemelten fontosnak tartja. Ennek jegyében indította útjára “A gondoskodás, amely minden nőhöz eljuthat” kezdeményezését, melynek célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a női egészségtudatosságra és ösztönözze a nőket a szűrővizsgálatokon való részvételre a mellrák korai felismerésének érdekében. 

Szorongás, pánik és a szem betegségei

2024. április 06.

A hangulati élet zavarai a szem állapotát, illetve a látást jelentősen befolyásolják. Korábban többször beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról. Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánik szindróma. Éppen ezért, ezeknek egy külön beszélgetést szentelünk a mostani alkalommal.

Szorongás, pánik szindróma

A szorongás lényegében a szervezet stressz-reakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien – az iskolában is tanuljuk-, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stressz-hormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.

A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban, ha ezt megoldjuk, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.

Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont, ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.

Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre. A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét tudjuk választani, miért felelős a szorongás és miért egy valódi szembetegség. A rutin klinikai gyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.

 A pánik szindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.