Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

Érdekességek2017. március 23.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

 

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.

Bár a környezeti tényezők szerepe is jelentős, az allergiára való hajlam öröklődhet is. Ha a családban nincs allergiás, akkor is tízszázalékos a veszélyfaktor a születendő csecsemőnél. Ha mindkét szülő allergiás, a betegség kialakulásának veszélye hatvan-nyolcvan százalékosra nő. Léteznek olyan tényezők, amelyek különösen alkalmasak a folyamatok beindítására: például a túl korán abbahagyott anyatej-táplálás, földieper, mogyoró túl korai adása, vagy ha a gyermek kiskorától nagy mennyiségű légúti allergénnek van kitéve (például macskaszőr vagy szőnyegpadlós lakásokra jellemző háziporatka).


Az allergia megjelenése nem kötődik életkorhoz, bármikor kialakulhatnak az első tünetek. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénre érzékeny, de később egyre több anyag vált ki allergiát. A tünetek: csalánkiütés, kötőhártya-gyulladás, szénanátha, asztma, hasmenés, legsúlyosabb esetben, pedig anafilaxiás sokk is bekövetkezhet. Ennek tünetei az allergénnel való találkozás után egy órán belül jelentkeznek. A sokk halálos lehet a vérnyomásesés, a torokduzzanat és a súlyos hörgőgörcs miatt.

 

 

  Allergén pollenek, amelyek fő szezonja a március

 

  · Szilfa: gyenge allergén, az erdőkben szórványosan az ország egész területén megtalálható.

 

  · Éger: közepesen erős allergén, nedves helyeken, vizek mentén, lápokban, mocsarakban bárhol előfordul az ország egész területén.

 

  · Fűz: gyenge allergén, nedves helyeken, folyóparti ligeterdőkben fordul elő elsősorban, de gyakran ültetik kertekbe díszfaként.


hírek, aktualitások

Aki taníthat, az a világ legszerencsésebb embere

2026. július 01.

A hangok mögé a saját lelkünket tesszük



Példaértékű életet élő, mozgalmas, munkával teli, de énidőt is tartalmazó mindennapjaikról osztotta meg gondolatait a négygyermekes hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.

– Gyerekek, koncertek, zeneoktatás, sok irányú tevékenység. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni, és van-e benne énidő?

– A legfontosabb az, hogy összetartó család vagyunk. Ha gond van, hívom a 92 éves nagymamámat, mert fontos nekem az ő véleménye. De ezzel az egész család így van, mindenkinek fontos az ő bölcsessége. Anyukám még most, nyugdíj után is két helyen dolgozik, csellót tanít Kaposváron és Budapesten. A szenvedélyes tanítási vágyat a szüleimtől, felmenőimtől örököltem, de a tanáraim is ezt a szemléletet adták át.

A szüleim mindig azt mondták, hogy ők a világ legszerencsésebb emberei, mert taníthatnak, hiszen mosolygós, tehetséges, nyitott szívű gyerekekkel van dolguk, és a legnagyobb ajándék, hogy a jövő generációival foglalkozhatnak. Úgy érzem, az „énidőm” az, amikor tanítok. Három, 12–13 éves tanítványom van a zeneakadémián, a fiatal tehetségek osztályán. A zenész szakmában ez az életkor az úgynevezett aranykor, mert már tudnak annyit a hangszeren, hogy a legkomolyabb dolgokról lehessen velük beszélni, de rendkívül rugalmasak, nyitottak az újra, a fejlődésre.

A hazai természetes fürdővizek döntő többsége továbbra is biztonságosan használható

2026. július 01.



A magyarországi természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége kiváló vagy jó minősítésű, így a hazai üdülőknek nincs okuk aggodalomra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a magyarországi természetes fürdőhelyek 64 százaléka kiváló, további 22 százaléka pedig jó minősítést kapott. A kifogásolt minősítésű vizek aránya hazánkban mindössze 1,4 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó” és a „tűrhető” minősítésű fürdővizek szintén megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek, és biztonságosan használhatók fürdőzésre. A leglátogatottabb hazai üdülőövezetekben – így különösen a Balatonnál, a Tisza-tónál vagy a Dunakanyarban – a fürdővizek minősége szinte kivétel nélkül kiváló vagy jó.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvánosságra hozta a 2025. évi fürdővízminőségi jelentését, amely az európai természetes fürdőhelyek vízminőségét értékeli. Az értékelési rendszer négy kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A kiváló és a jó, sőt még a tűrhető minősítésű fürdővizek is egyaránt megfelelőek a fürdőzéshez, de egy tűrhető vagy éppen kifogásolt minősítésű fürdővíz esetén is lehet biztonságos a fürdőzés. A minősítés ugyanis négy év adatsorából tevődik össze; a 2025. évi minősítés nem tartalmazza az idei fürdőszezonban végzett vizsgálatok eredményét.

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.