Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

Érdekességek2017. március 23.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

 

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.

Bár a környezeti tényezők szerepe is jelentős, az allergiára való hajlam öröklődhet is. Ha a családban nincs allergiás, akkor is tízszázalékos a veszélyfaktor a születendő csecsemőnél. Ha mindkét szülő allergiás, a betegség kialakulásának veszélye hatvan-nyolcvan százalékosra nő. Léteznek olyan tényezők, amelyek különösen alkalmasak a folyamatok beindítására: például a túl korán abbahagyott anyatej-táplálás, földieper, mogyoró túl korai adása, vagy ha a gyermek kiskorától nagy mennyiségű légúti allergénnek van kitéve (például macskaszőr vagy szőnyegpadlós lakásokra jellemző háziporatka).


Az allergia megjelenése nem kötődik életkorhoz, bármikor kialakulhatnak az első tünetek. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénre érzékeny, de később egyre több anyag vált ki allergiát. A tünetek: csalánkiütés, kötőhártya-gyulladás, szénanátha, asztma, hasmenés, legsúlyosabb esetben, pedig anafilaxiás sokk is bekövetkezhet. Ennek tünetei az allergénnel való találkozás után egy órán belül jelentkeznek. A sokk halálos lehet a vérnyomásesés, a torokduzzanat és a súlyos hörgőgörcs miatt.

 

 

  Allergén pollenek, amelyek fő szezonja a március

 

  · Szilfa: gyenge allergén, az erdőkben szórványosan az ország egész területén megtalálható.

 

  · Éger: közepesen erős allergén, nedves helyeken, vizek mentén, lápokban, mocsarakban bárhol előfordul az ország egész területén.

 

  · Fűz: gyenge allergén, nedves helyeken, folyóparti ligeterdőkben fordul elő elsősorban, de gyakran ültetik kertekbe díszfaként.


hírek, aktualitások

Mi tegyünk, ha

2026. október 20.

Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni. 

A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.

Miért célszerûbb orrsprayt választani orrcsepp helyett?

Ma már az orrcseppek és orrpsrayk széles választéka várja a betegeket a gyógyszertárban. A széles palettából érdemes a korszerûbb orrspray formátumot választani, mert:

Rák

2026. október 20.

Az élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben. 

A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.