Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Maradék nélkül

Érdekességek2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

Fotó: 123rf.com– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.

A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.

Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.


Élelmiszer-pazarlás akkor is előfordulhat, ha a szükséges mennyiségeket túlbecsüljük. Viszont segíthet, ha a kellő pillanatban emlékeztetjük magunkat a Maradék ­Nélkül Program egyik alapvetésére.

Ne vásároljunk többet, ne főzzünk többet és ne szedjünk ki többet, mint amennyit meg tudunk enni szó szerint maradék nélkül.

Ám legnagyobb igyekezetünk ellenére is keletkezhet maradék, ilyenkor ételeink többségét bátran lefagyaszthatjuk későbbre. Ebben nyújt segítséget a hűtőhasználati útmutatónk. Ezenfelül jó ötlet a konyhai hulladékainkat komposztálni, hiszen így rengeteg hasznos anyagot forgathatunk vissza a természetbe. Fontos tudni, hogy társállatainknak is adhatunk bizonyos ételmaradékokat, de a tudatosságnak ebben is kulcsszerepe van. Állataink egészségének megőrzése érdekében mindenképpen utána kell járni, hogy valóban fogyaszthatnak-e bizonyos élelmiszereket.

Az immár 8 éve működő Maradék­ Nélkül Program újdonságait érdemes folyamatosan nyomon követni, ugyanis az említetteken túl számos jó gyakorlatot mutatnak be az érdeklődőknek. Szeretném megemlíteni, hogy az említett háztartási élelmiszerhulladék-mérés tapasztalatai alapján közös eredményeinkre joggal lehetünk büszkék: a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 27%-kal csökkent. Ez a lakosság nyitottsága és határozott fellépése nélkül nem sikerülhetett volna.

A Nébih természetesen az élelmiszerpazarlás megelőzésén felül is észlelte a felelősségét a fenntarthatóság terén. A Kiváló­ Minőségű Élelmiszer ­(KMÉ) védjegyrendszer mögött álló vizsgálati rendszer alapját hivatalunk adja. Valamint fontos szempont volt, hogy a védjegy magában foglalja a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést. A KMÉ-védjegyre pályázók kötelesek fenntarthatósági vállalásokat is tenni, mint pl. az előállítás során keletkező hulladékhő-hasznosítás vagy a rövid ellátási lánc mentén történő működés. Ennek köszönhetően, ha KMÉ-védjegyekkel ellátott élelmiszereket választunk, biztosak lehetünk benne, hogy nemcsak biztonságos és minőségi termékek mellett döntünk, de azok egyben fenntartható választást is jelentenek.

– Az élelmiszer-biztonságnak a teljes élelmiszerlánc folyamán érvényre kell jutnia, a termelőtől kezdve a feldolgozón, a forgalmazón át a fogyasztóig. Mit jelent ebben a fogyasztók felelőssége?

– E tekintetben is kiemelt szerepet kap a tudatosság. Lényegesnek tartjuk, hogy a fogyasztó megbízható forrásokból tájékozódjon, pl. a Nébih honlapjáról vagy a már említett szemléletformáló programjainak felületeiről. Amennyiben az élelmiszerlánc bármely pontján nem megfelelőséget tapasztalnak, abban az esetben jelezzék azt a forgalmazónak, az előállítónak vagy az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak.

A Nébih ingyenes zöldszáma megfelelő csatorna a bejelentésre.

A 06-80/263-244 telefonszám mellett a zoldszam@nebih.gov.hu e-mail-cím és a hivatal Navigátor nevű applikációja is használható. A lakossági bejelentés hozzájárulhat, hogy a szabálytalanság megszüntetésével megelőzhető legyen egy esetleges súlyosabb probléma, valamint elősegíti, hogy a vásárlók ellenőrzött és biztonságosan fogyasztható élelmiszerekkel találkozzanak az üzletekben. Ha a fogyasztó élelmiszer-eredetű megbetegedésre gyanakszik, akkor enyhe tünetek esetén is érdemes felkeresnie háziorvosát, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet akár egy tömeges ételfertőzésnek.

Emellett a fogyasztók tudatosságára saját háztartásukban is szükség van.

Az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok ismeretét ne csak az élelmiszerlánc-szereplőktől várjuk el, igyekezzünk azokat magunk is alkalmazni az otthoni ételkészítés során.

A megfelelő kézmosás és a tiszta eszközök használata remélhetőleg mindenki számára alapvető, de ezeken felül is bőven akad tennivaló. Például fontos, hogy mindvégig helyes, a csomagoláson feltüntetett információknak megfelelő tárolási körülményeket biztosítsunk az élelmiszereknek. Csak így biztosítható, hogy a termék a feltüntetett lejárati időig fogyasztható marad, és megőrzi a minőségét. Hűtött, fagyasztott áruk esetén nem szakadhat meg a hűtési lánc, és a hűtőszekrény hőmérsékletére (ideális esetben 0–5 °C) is szükséges odafigyelni. Emellett a hűtő rendszeres tisztítására is időt kell fordítani.

Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a nyers húst ételkészítés előtt kötelező megmosni.

A nyers hús megmosása ugyanis több veszélyt rejt magában, mint amennyi hasznot hoz. Egyrészt a mosás nem távolítja el hatékonyan a kórokozókat a hús felületéről, megfelelő hőkezeléssel pedig mosás nélkül is tökéletesen fogyasztható lesz az étel. Másrészt a nyers hús mosásakor könnyedén szétfröcskölhetjük a szabad szemmel láthatatlan kórokozókat a mosogató környékén található tárgyakra, felületekre, vagy akár a fogyasztásra kész élelmiszerekre.

A nyers hús mosására, szeletelésére, tárolására használt eszközöket és edényeket ne használjuk kész ételekhez. Javasoljuk továbbá, hogy a háztartásban legyen külön vágódeszka és edény a nyers húsok számára. Különösen fontos, hogy nyers hús darabolását követően ne ugyanazzal a vágódeszkával dolgozzunk a nyers saláta készítéséhez.

Előfordulhat, hogy a nagy adagban főzött és sütött ételek, pl. a nagy átmérőjű húsok közepe nem kap elegendő hőt, így az ott meghúzódó mikrobák túlélik a hőkezelést, és a hűlés langyos szakaszában elszaporodhatnak. Az ételeket ezért minden esetben alaposan kell hőkezelni, hogy a belsejük is elérje a 75 °C feletti hőmérsékletet.

A megmaradt készételt mielőbb szükséges lehűteni, majd hűtőben tárolni. Az elkészült étel szobahőmérsékleten 2-3 óráig, hűtve 1-3 napig tárolható biztonságosan. Végezetül nem elég, ha a maradékot csak megmelegítjük, mindig forrósítsuk át.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fogyás is lehet veszélyes

2026. november 10.

A fokozott stressz, idegesség és rohanás okozhat súlycsökkenést, amellyel tanácsos vigyázni! 
A tavasz beköszöntével sokan kellemetlen élményként szembesülünk a tél folyamán ránk rakódott plusz kilók kiábrándító látványával. Szerencsés esetben egy kis mozgás és diéta hatására könnyen visszanyerhetjük régi formánkat. Ám az is elõfordulhat, hogy hirtelen fogyni kezdünk, s ez nagymértékben veszélyezteti egészségünket.

Egy-egy rosszabb idõszakunkban, fokozott stressz, idegesség és rohanás mellett, némi vigaszt nyújthat a mérleg, s a ruhatárunk, melyek mind fogyásunkról árulkodnak. Ám rosszabb esetben a hangulatjavító vagy egyéb szerek szedése is okozhatja a súlycsökkenést.

Fogászati problémáink, a nyelési nehézségek (dysphagia) szintén kedvünket szeghetik, ha egy finom ebéd elfogyasztásáról van szó, s így szintén súlyvesztés következhet be.

Bizonyos esetekben nem az elfogyasztott táplálék minõsége, hanem annak nem megfelelõ mértékû felszívódása a probléma. A jelenség különösen gyakori például lisztérzékenység esetében. Vírus okozta, vagy bakteriális fertõzések, hormonális változások, vagy emésztõrendszeri rendellenességek gyakori velejárója a hányinger érzése, mely úgyszintén okozhat fogyást.

A krónikus vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség a bélszakasz gyulladásos megbetegedéseinek két leggyakoribb formája. Az emésztõrendszer krónikus gyulladásának következtében is megnehezedik az elfogyasztott tápanyagok megfelelõ hasznosulása.

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.