Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mákszemből görögdinnye – hogyan fejlődik a magzat?

Érdekességek2018. július 29.

A legintenzívebb változások az első trimeszterben történnek, a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik…

Hogyan lesz a mákszemnyi embrióból mindössze kilenc hónap alatt kisbaba? A várandósság alatt a babád hihetetlen fejlődésen és növekedésen megy keresztül. Tudtad, hogy a terhesség első heteiben még csak a megtermékenyülés zajlik, a hatodik héten viszont már a szíve is megdobban?

A várandósság negyven hetes időszakát az utolsó menstruációtól számítjuk, az első hetekben pedig tulajdonképpen még csak a terhességre való felkészülés és a petesejt megtermékenyülése történik.

A legintenzívebb változások mégis az első trimeszterben történnek, hiszen a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalmas időszakban tapasztaljuk a kellemetlen tünetek többségét és a kismamákra jellemző fáradtságot.

A negyedik hétre befejeződik a beágyazódás folyamata, ekkorra eldől, hogy egyetlen mákszem nagyságú embriót, vagy esetleg ikreket rejt a pocakunk. Az ötödik héttől már hüvelyi ultrahangon keresztül is láthatóvá válik a lencse méretű embrió. Kialakul a pici gerince, agya, csontozata, a hatodik héten pedig már a szíve is dobogni kezd. Az embrionális szakasz végén megvan az összes belső szerve, a szemei, felső ajkai és orrhegye is. Az ekkor babszem méretű pici – bár még nem érezhető – mocorog is.

A kilencedik héttől egy vérvétellel járó genetikai vizsgálattal  már az is kideríthető, kislányt vagy kisfiút hordunk a szívünk alatt – jóval azelőtt, hogy a kötelező ultrahangvizsgálat biztos eredményt adna a pici neméről. Azonban, a magyar genetikai törvényvényeknek megfelelően erről csak a 12. héttől tájékoztathatja orvosa a kismamát. Ezzel a kockázatmentes genetikai szűrővizsgálattal a leggyakoribb genetikai rendellenességek is kiszűrhetők.


Az első trimeszter végére a mindössze az egy kisebb citrom nagyságú baba már fejlett köldökzsinórral, hangszálakkal, tejfogkezdeményekkel és körömmel is rendelkezik. A negyedik hónapban megjelennek az első hajszálak és hallja a külvilág hangjait is, ezért mindenképpen beszélgessünk vele, énekeljünk neki! A 18. héttől a szem ideghártyája érzékeli a fényt, és az immáron paradicsom méretűvé cseperedett csöppség mozgását érezhetjük is.

A hatodik hónaptól felgyorsul a növekedés: a tüdején kívül teljesen kifejlett létfontosságú szervekkel rendelkező baba hetente akár 1cm-el is gyarapodhat, a 27. héten pedig már a szemét is kinyitja. A hetedik hónapra eléri egy nagyobb karfiol méretét és a születéskor várható súlyának harmadát. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket, és az erőteljesebb hangokra rúgással reagál. A 32. héten már kimutathatók az ébrenlét és az alvás ciklusai, valószínűleg álmodik is. A nyolcadik hónap felétől már nincs más dolga, mint hízni és felkészülni a születésre, ami a 37. héttől bármikor megtörténhet. Az érett kisbabák általában 3000 – 3500 g súllyal és 50 cm-es testhosszal jönnek világra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.