Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon minden negyedik terhes nő vérszegény

Érdekességek2025. február 04.

A vérszegénység sajnos nagyon is jellemző jelenség hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!

Fotó: rawpixel © 123RF.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

Vashiány, de miért?

A vashiány is egy hiánybetegség. Ezek a gondok sajnos egyre gyakrabban és egyre több formában vannak jelen az életünkben. A hiánybetegségek oka általában három tényezőre vezethető vissza: elégtelen bevitel, rossz felszívódás vagy fokozott felhasználás.

A vas bevitele egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.

A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében!

Vaspótlás

A vaspótlás tipikus esete a “könnyebb mondani, mint csinálni” felállásnak. A vas hasznosulása ugyanis nem olyan egyszerű – ahogyan az a fentiekből is jól látszik.

Minden anyag esetében igaz, hogy a szerves kötésű változata a szervetlenhez képest sokkal jobban képes hasznosulni, mivel a szervezetnek kevesebb átalakítást kell elvégeznie rajta. A hasznosulás pedig így akár 80%-kal is jobb lehet! Emellett azonban a vas hasznosulását több anyag jelenléte is elősegíti. Ilyenek a C-vitamin, a B-vitaminok, de a cink és a réz is ide sorolható. Vagyis a vasat mindenképpen érdemes ezeknek az anyagoknak a jelenlétében pótolni – itt is szem előtt tartva, hogy amiből csak lehet, a szerves formákat keressük, vagyis a -citrát és -glükonát kötési típusokat.

Ez azért fontos, mert a vaspótlás egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tabletta szedése, de itt mindenképpen szem előtt kell tartani a fent leírtakat, vagyis a komplexitást és a szerves kötések jelenlétét!


Kismamák és a vas

Elkeserítő, de igaz: napjainkban Magyarországon minden negyedik kismama vérszegény, ami többségében vashiányra vezethető vissza. A terhességek során azonban a vashiány sokkal nagyobb rombolásra képes, hiszen ilyen esetekben a magzatot is érinti!

A magzat tápanyagszükségletét teljes egészében az anya szervezete fedezi – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője -, ezt pedig még akkor is megoldja, ha önmagától kell megvonnia a vasat. Ez a megvonás azonban csak addig lehetséges, míg az anya szervezetét nem érinti drasztikus mértékben. Vagyis a vashiány a kicsi szervezetében is jelentkezik, a magzat szervezete azonban folyamatos fejlődés alatt van, így a hiányállapotok tartós, visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak.

Ez a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.

Kismamák esetében a tápanyagpótlásnál még egy dologra mindenképpen figyeljünk. Ma már a WHO is javasolja a mikrotápanyagok pótlását a terhesség során, sőt, már a babatervezéstől is, ami érthető, de nem tér ki arra, hogy a terhesség három eltérő szakaszra, három trimeszterre tagolódik. Ezekben a szakaszokban a baba fejlődésének más és más aspektusa kerül fókuszba, így nem azonos a tápanyagigényük sem. Minden trimeszter intenzív, minden trimeszter igényli a tápanyagpótlást, amit a várandósvitaminok lehetővé is tesznek, de az eredmény akkor lesz a legjobb, ha a várandósvitamin képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.