Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon minden negyedik terhes nő vérszegény

Érdekességek2025. február 04.

A vérszegénység sajnos nagyon is jellemző jelenség hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!

Fotó: rawpixel © 123RF.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

Vashiány, de miért?

A vashiány is egy hiánybetegség. Ezek a gondok sajnos egyre gyakrabban és egyre több formában vannak jelen az életünkben. A hiánybetegségek oka általában három tényezőre vezethető vissza: elégtelen bevitel, rossz felszívódás vagy fokozott felhasználás.

A vas bevitele egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.

A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében!

Vaspótlás

A vaspótlás tipikus esete a “könnyebb mondani, mint csinálni” felállásnak. A vas hasznosulása ugyanis nem olyan egyszerű – ahogyan az a fentiekből is jól látszik.

Minden anyag esetében igaz, hogy a szerves kötésű változata a szervetlenhez képest sokkal jobban képes hasznosulni, mivel a szervezetnek kevesebb átalakítást kell elvégeznie rajta. A hasznosulás pedig így akár 80%-kal is jobb lehet! Emellett azonban a vas hasznosulását több anyag jelenléte is elősegíti. Ilyenek a C-vitamin, a B-vitaminok, de a cink és a réz is ide sorolható. Vagyis a vasat mindenképpen érdemes ezeknek az anyagoknak a jelenlétében pótolni – itt is szem előtt tartva, hogy amiből csak lehet, a szerves formákat keressük, vagyis a -citrát és -glükonát kötési típusokat.

Ez azért fontos, mert a vaspótlás egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tabletta szedése, de itt mindenképpen szem előtt kell tartani a fent leírtakat, vagyis a komplexitást és a szerves kötések jelenlétét!


Kismamák és a vas

Elkeserítő, de igaz: napjainkban Magyarországon minden negyedik kismama vérszegény, ami többségében vashiányra vezethető vissza. A terhességek során azonban a vashiány sokkal nagyobb rombolásra képes, hiszen ilyen esetekben a magzatot is érinti!

A magzat tápanyagszükségletét teljes egészében az anya szervezete fedezi – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője -, ezt pedig még akkor is megoldja, ha önmagától kell megvonnia a vasat. Ez a megvonás azonban csak addig lehetséges, míg az anya szervezetét nem érinti drasztikus mértékben. Vagyis a vashiány a kicsi szervezetében is jelentkezik, a magzat szervezete azonban folyamatos fejlődés alatt van, így a hiányállapotok tartós, visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak.

Ez a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.

Kismamák esetében a tápanyagpótlásnál még egy dologra mindenképpen figyeljünk. Ma már a WHO is javasolja a mikrotápanyagok pótlását a terhesség során, sőt, már a babatervezéstől is, ami érthető, de nem tér ki arra, hogy a terhesség három eltérő szakaszra, három trimeszterre tagolódik. Ezekben a szakaszokban a baba fejlődésének más és más aspektusa kerül fókuszba, így nem azonos a tápanyagigényük sem. Minden trimeszter intenzív, minden trimeszter igényli a tápanyagpótlást, amit a várandósvitaminok lehetővé is tesznek, de az eredmény akkor lesz a legjobb, ha a várandósvitamin képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Dr. Boross rendel – Tévhitek

2025. november 15.


Gyulladt ujjra paradicsomot vagy uborkát tenni nem segít, sőt, feláztatja a bőrt és súlyosbítja a helyzetet. Az ízületi és végtagsérüléseknél semmiképpen sem hasznos az ecetes borogatás, mert nem tesz jót a bőrnek.
Ha már borogatjuk a bokánkat vagy a csuklónkat, akkor elég a sima vizes borogatás, de még inkább hatékony a jegelés jégzselével vagy jégakkuval.
Attól, hogy egy csuklót, bokát mozgatni tud a páciens, még nem jelenti azt, hogy nincs törés vagy szalagszakadás.
A nyílt sebet nem szabad sebhintőporral beszórni vagy krémmel bekenni, otthon legfeljebb fertőtlenítést és steril fedőkötést végezzünk.
A szúrt, vágott, metszett, esetleg lőtt sebek ellátása abszolút szakorvosi feladat, és persze nem szabad elfeledkezni a tetanusz betegség elleni megelőző védőoltásról sem.
Sokan az ínhüvelygyulladást, pattanó ujjat is házilag, kenegetéssel szeretnék megszüntetni, pedig ehhez nyugalomba helyezés, gyulladáscsökkentés, vagy végső esetben műtét szükséges.

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:


időskor
női nem
alacsony testtömegindex (BMI)
korábbi csonttörések
családban előforduló csípőtáji törések
dohányzás
rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.