Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon minden negyedik terhes nő vérszegény

Érdekességek2025. február 04.

A vérszegénység sajnos nagyon is jellemző jelenség hazánkban, főleg a terhes nők körében. Ennek egyik legfontosabb kiváltó oka a vashiány, mely a kismamák esetében sajnos messze nem csak a vérszegénységben mutatkozhat meg, ennél lényegesen veszélyesebb tüneteket is produkálhat, még a magzatnál is!

Fotó: rawpixel © 123RF.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

Vashiány, de miért?

A vashiány is egy hiánybetegség. Ezek a gondok sajnos egyre gyakrabban és egyre több formában vannak jelen az életünkben. A hiánybetegségek oka általában három tényezőre vezethető vissza: elégtelen bevitel, rossz felszívódás vagy fokozott felhasználás.

A vas bevitele egyébként is több problémát jelent, mert egyes étkezési szokások mellett a vas hasznosulása siralmasan alacsony. A vegetáriánus és vegán életformák a bolygónak nagyon jót tesznek, de a vas hasznosulása szempontjából jelentős kihívást okoznak. A vas ugyanis az állati fehérjék jelenlétében sokkal jobban képes hasznosulni, beépülni a szervezetbe. Vagyis hiába nagyon magas a vastartalma például a spenótnak, a szervezet sajnos csak nagyon csekély mennyiségben képes azt hasznosítani.

A felhasználás fokozódása is jelen van szinte minden embernél, hiszen a vas jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében, az agy munkájában, az izomműködésben és természetesen a sejtanyagcserében is, hiszen a vas a hemoglobin egyik legfontosabb alkotóelem, ennek megfelelően pedig nélkülözhetetlen az oxigén és a szén-dioxid anyagcseréjében!

Vaspótlás

A vaspótlás tipikus esete a “könnyebb mondani, mint csinálni” felállásnak. A vas hasznosulása ugyanis nem olyan egyszerű – ahogyan az a fentiekből is jól látszik.

Minden anyag esetében igaz, hogy a szerves kötésű változata a szervetlenhez képest sokkal jobban képes hasznosulni, mivel a szervezetnek kevesebb átalakítást kell elvégeznie rajta. A hasznosulás pedig így akár 80%-kal is jobb lehet! Emellett azonban a vas hasznosulását több anyag jelenléte is elősegíti. Ilyenek a C-vitamin, a B-vitaminok, de a cink és a réz is ide sorolható. Vagyis a vasat mindenképpen érdemes ezeknek az anyagoknak a jelenlétében pótolni – itt is szem előtt tartva, hogy amiből csak lehet, a szerves formákat keressük, vagyis a -citrát és -glükonát kötési típusokat.

Ez azért fontos, mert a vaspótlás egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tabletta szedése, de itt mindenképpen szem előtt kell tartani a fent leírtakat, vagyis a komplexitást és a szerves kötések jelenlétét!


Kismamák és a vas

Elkeserítő, de igaz: napjainkban Magyarországon minden negyedik kismama vérszegény, ami többségében vashiányra vezethető vissza. A terhességek során azonban a vashiány sokkal nagyobb rombolásra képes, hiszen ilyen esetekben a magzatot is érinti!

A magzat tápanyagszükségletét teljes egészében az anya szervezete fedezi – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője -, ezt pedig még akkor is megoldja, ha önmagától kell megvonnia a vasat. Ez a megvonás azonban csak addig lehetséges, míg az anya szervezetét nem érinti drasztikus mértékben. Vagyis a vashiány a kicsi szervezetében is jelentkezik, a magzat szervezete azonban folyamatos fejlődés alatt van, így a hiányállapotok tartós, visszafordíthatatlan károkat is okozhatnak.

Ez a magzat esetében az agyi fejlődés, az immunfejlődés, vagy éppen a súlygyarapodás elmaradásával is járhat, de sajnos a terhesség során a vashiány növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát is.

Kismamák esetében a tápanyagpótlásnál még egy dologra mindenképpen figyeljünk. Ma már a WHO is javasolja a mikrotápanyagok pótlását a terhesség során, sőt, már a babatervezéstől is, ami érthető, de nem tér ki arra, hogy a terhesség három eltérő szakaszra, három trimeszterre tagolódik. Ezekben a szakaszokban a baba fejlődésének más és más aspektusa kerül fókuszba, így nem azonos a tápanyagigényük sem. Minden trimeszter intenzív, minden trimeszter igényli a tápanyagpótlást, amit a várandósvitaminok lehetővé is tesznek, de az eredmény akkor lesz a legjobb, ha a várandósvitamin képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő igényrendszerét is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.