Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyar felfedezés az Alzheimer-kórról

Érdekességek2017. augusztus 28.

Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez. Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása.

A pontos diagnózishoz speciális vizsgáló eszközök szükségesek, amelyeket jelentős támogatással szerzett meg a kutatócsoport.

A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba.

Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Ennek korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez. Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő betegeket: három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.


Ma Magyarországon közel kétszázezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él. A ma még gyógyíthatatlan betegségben szenvedők életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható.

„A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – összegezte az eredményeket Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatója.

Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és a betegség romlása lassítható.

A világraszóló eredményeket 32 csatornás Holter-EEG monitorozó eszköz segítségével tárták fel, amelynek beszerzését a MET Magyarország Zrt. társadalmi felelősségvállalási projektje támogatta. Az eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy 24 órán keresztül folyamatosan regisztrálja az agyi elektromos tevékenységet, a fejtetőre helyezett elektródák segítségével. Az elmúlt három évben közel 80 beteget figyeltek meg ilyen módon.

Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer’s Disease. Az idén az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán Amszterdamban mutatták be a kutatás eredményeit, neves szakértőkből álló bizottság döntése alapján a „Breaking News” szekcióban.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő. A társadalmilag jelentős témával mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte; speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.

Minden negyedik másodpercben diagnosztizálnak egy új demens beteget a világon, évente összesen 7.7 millió új esetet regisztrálnak. A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, az átlagéletkor emelkedésével a demens betegek száma évről-évre nő. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
 

Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór első tünetei jellemzően 65 éves kor körül jelentkeznek, memóriapanaszok és tájékozódási problémák formájában. Ma a világon közel 44 millió Alzheimer-kóros beteg él, számuk Magyarországon közel kétszázezer. Gondozásuk óriási anyagi és szociális terhet ró a családtagokra és a társadalomra is. A betegség átlagosan 4-10 év alatt halálhoz vezet. Bár az elmúlt évtizedek során az Alzheimer-kór biológiai hátterének számos okát sikerült feltárni, a betegség továbbra is csak kezelhető, de nem gyógyítható. Ezért is irányult egyre nagyobb figyelem az elmúlt években a társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. Ezek közül kiemelt figyelmet kapott az epilepszia vizsgálata. Az epilepszia több mint a rohamok összessége, mivel az agyi működés a rohamok között is eltér a normálistól, ám ennek kimutatása eddig kifejezetten nehéz volt.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.